A hazai trendformáló szakemberek túl sokszor és túl sokan figyelmen kívül hagyják (lenézik?) a magyar borszokásokat, ízlést és ízvilág-jellegzetességeket.
„Egy normál borkóstolós-, vagy egy borrégióban tett látogatás -leírásban csak a legkiemelkedőbb borokról olvasunk. Megkóstoltok egy nap simán 30-40 tételt, de csak a legjobb 4-5-ről írtok. Nálunk az volt a kérés, hogy minden bor kapjon kóstolójegyzetet: az autodidakta hobbi-borász és a több évtizedes tapasztatlattal és szakmai képzéssel rendelkező multi-nagyságú cégnél dolgozó borász terméke is. A másik kérésünk az volt, hogy csak őszintén. Születtek nagyon szubjektív és az őszinteséget az udvariatlansággal összekeverő írások is idén.
A legnagyobb probléma, és ami miatt nem látom tovább értelmét ennek a tipusú megmérettetésnek azonban az, hogy a kóstolójegyzetek idén is és tavaly is nagyon nagy szórást mutattak egymáshoz képest, ill. továbbra is gyökeresen ellentmondanak a kereskedői tapasztalatoknak. Továbbra is jellemző az, hogy a szakma kevésbé eladható borokat éltet, a legjobban fogyó, népszerű tételekről pedig lesújtó véleménnyel van. Azaz továbbra is óriási a szakadék a valós hazai borkultúra és a szakma ízlése között. Mindezek miatt nagyon nehéz lenne szerintem még egyszer meggyőzni a borászokat arról, hogy egy ilyen fórumon való megjelenés tényleg a szakmai fejlődésüket szolgálja, és hogy az itt elhangzottak/leírtak irányt mutatnak, mivel szinte ahány az írás, annyiféle az irány is.
A személyes véleményem egyébként a hazai borszakítészkedésről, hogy – tisztelet a kivételnek mint mindig- de jó magyar szokás szerint ebben is próbálunk a nyugat után menni, és a világtrendeket utánozni. Én azt látom, hogy a hazai trendformáló szakemberek túl sokszor és túl sokan figyelmen kívül hagyják ( lenézik? ) a magyar borszokásokat, ízlést, és ízvilág-jellegzetességeket. Én nagyon szomorú lennék, ha a somlói egyszer majd csakis olyan lenne, mint amilyennek ti, szakírók szeretnétek, mert akkor kis túlzással nem tudnám, hogy egy jó francia dél-afrikai vagy amerikai bort iszom–e.”
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
Nemcsak rengeteg színésszel és rendezővel dolgozott együtt, de akár videójátékos legendákat is teremtett a hangjával, avagy egy filmes veteránnal interjúztunk a prágai Comic-Conon.
Leginkább úgy ismerhetjük, mint Bobby Ewing, a Dallasból, de az Egyről a kettőre sztárja is volt, sőt ő egy ember az Atlantiszról. Interjú a Comic-Conról.
Az amerikai sajtó is figyelemmel kísérte a magyarországi CPAC Hungaryt.
Lapunk értesülései szerint egy sor jobbikos múltú háttérember segíti Magyar Pétert a szervezésben. Úgy tűnik, egymásra talál a végleg baloldalra sodródott párt hátországának több tagja, és az érdemi szervezet nélküli politikus.
