A társadalomtudományok védelmében

„A társadalomtudományok támadása nem magyar találmány. Különösen jobboldali politikusok az Egyesült Államoktól Európáig gyakorta élcelődnek a társadalomtudományi képzéseken. Rick Scott, Florida republikánus kormányzója pár éve komoly vitát gerjesztett, amikor arról értekezett, hogy államának nincs szüksége több antropológusra. Az angolszász kritikusok persze soha nem azt mondják, hogy az állam lehetetlenítsen el egy képzést: ők rábíznák ezt a piacra. Az az ötlet, hogy gazdaságilag egyébként életképes szakok szűnjenek meg, már igazi hungarikum.

A társadalomtudományok támadása mögött legtöbbször e képzések értelmének – gyakran tudatos – félreértése húzódik. A modern munkaerőpiac egyik jellemzője, hogy fogalmunk sincs, öt vagy tíz év múlva milyen munkahelyek születnek majd; hogy a gazdasági és technológiai fejlődés milyen területeken hoz majd létre munkahelyeket. Nem mintha e területeken a társadalomtudósoknak szégyenkezniük kellene. A legtöbb ilyen prognózisban – az informatikusok és mérnökök mellett – pont a nemzetközi tanulmányok szakemberei szerepelnek előkelő helyen: a globalizáció okán a gazdasági szereplőknek egyre fontosabb más országok, kultúrák és szokások megértése.

A modern gazdaság elsősorban rugalmasságot, alkalmazkodóképességet, nyitott és adaptív gondolkodást, a folyamatos tanulás és változás igényét követeli – olyan készségeket, amelyekre a társadalomtudományi képzések készítenek fel. Steve Jobs, az Apple megalkotója több interjúban világossá tette: az Apple titka a technológiai tudás mellett az »emberi« tényezők megértésében rejlik. Ahogyan fogalmazott: az Apple DNS-ének lényege, hogy a technológia mellett a »szabad művészetek«, a társadalom- és bölcsészettudományok kombinációja révén éri el a cég, hogy »szívünk énekeljen«.

Jobs társadalmi-kulturális nyitottsága nélkül nincs Apple; ha nincs Apple, nincs Ipad – ha nincs Ipad, Szájer József nem tud rajta alaptörvényt írni. Így végső soron a Fidesz-kormány által elfogadott alaptörvény sem létezne társadalomtudományi inspiráció nélkül. Ha más nem, ez meg kellene hogy győzze a kormánypárt politikusait e képzések hasznáról.”