Szimbólumkupac

2015. március 29. 09:12

A milánói magyar pavilon NEM ÉPÍTÉSZETI ALKOTÁS. Ez a kulcsmondat sok mindenhez.

2015. március 29. 09:12
Őrfi József
Égigérő

Hogy miért fontos ez? Ha nem épület, és így nem építészeti alkotás, akkor nem vonatkoznak rá az építészeti alkotásokkal szemben általában támasztott olyan elvárások, mint a szellemi tartalom, a funkció, a szerkezet, az anyaghasználat és a forma összhangja. Ne higgyék azt, hogy ezt az öt dolgot olyan könnyű összehozni, csak a legnagyobbaknak sikerül, és nekik sem minden esetben. Aki ebből tetszőleges hármat összehoz, az már joggal számíthat a szakma elismerésére.

Sárkány Sándornak, akit ennek a pavilonnak szellemi atyjaként tisztelhetünk, ez nem sikerült. Kettőt sem. De ő nem is építész, és ezek szerint nem is épületet akart létrehozni. A magyar pavilon egy – ebben a cikkben nem minősített – világkép által fontosnak érzett szimbólumoknak a közös ábrázolása, olyan méretben, hogy történetesen ezek közé a szimbólumok közé be is lehet menni.

Én el tudom fogadni, hogy Szőcs Géza kormánybiztos számára fontosak ezek a szimbólumok. Azt is, hogy Sárkány Sándornak is. Még azt is, hogy Ertsey Attila építésznek és Herczeg Ágnes tájépítésznek is fontosak ezek a dolgok.

Azt nem tudom elfogadni, hogy ők ketten, Attila és Ági, akiket ismerek, kedvelek, és szakmai munkásságukat nagyra tartom, aláírásukkal hitelesítették ezt az építményt. Ugyanis ezzel az aktussal összemosták a nem épületekre és épületekre, azaz építészeti alkotásokra vonatkozó szabályokat. Emiatt a lépés miatt állhatott elő a terv közzétételét követő értetlen, széles körű szakmai felháborodás. Egyúttal emiatt érezheti úgy joggal a kormánybiztos, hogy nem a szakma egésze utasítja el az általa fontosnak tartott üzenetek átadását szolgáló díszletet.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 43 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
adam
2015. március 29. 20:32
"Ezt a trágya munkát..." Vízszerelőtől az építészig elsők közti mondat, ha kolléga munkája kerül szóba. A mai építészek - nem tudom miért - képtelenek olyat alkotni ami 20 (netán 100?) év után is érték marad. (talán a makovecz-iskolát leszámítva) Közelébe sem érnek a 19-20. század eleji szintnek.
kjkj945
2015. március 29. 15:00
2014. január 15. CET 16:28 ""A zsűri január 15-én reggeltől ülésezett, és a közönségszavazatok figyelembevételével kiválasztotta az alábbi három nyertes pályaművet: "A MALOM" jeligéjű pályamű, tervezők: Getto Tamás és Dr. Hutter Ákos "ALAKOR" jeligéjű pályamű, tervező Sárkány Sándor és Ertsey Attila megosztott díj: "FAFŰ" pályamű, tervezők: Bártfai-Szabó Gábor, Nagy Mariann és Molt Klára illetve "CANTATA PROFANA" jeligéjű pályamű, tervezők: Alkér Katalin, Bartha András Márk, Gyulovics István és Kovács Zsófia."" Miért a 2.???
KannibálTatárÚr
2015. március 29. 10:33
A pozsonyi építészmrnöki hallgatók ignorálták a statikát és minden azzal összefüggő tantárgyat. Ezért ez építőmérnököket vénasszonyoknak tartom, akik arról beszélnek legszivesebben, amihez nem értenek. Persze, más egyetemeken végzettekre ez nem kell, hogy érvényes legyen. De én tartom: lakva ismered az embert.
krotak
2015. március 29. 10:13
"A milánói magyar pavilon NEM ÉPÍTÉSZETI ALKOTÁS." Nekem már a kezdetekkor föltűnt, hogy a négyes metró egyik állomása sem repülőtér. Bölcsen, csöndben kivártam, amíg egy szakértőnek is szemet-szúr.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!