Műveleti terület

2014. december 18. 07:39

Mi itt, Kelet-Közép-Európában, amelyet most „műveleti területnek” nyilvánítottak amerikai jó barátok, a zsigereinkben hordjuk az olyan művek tanulságait, mint A per.

2014. december 18. 07:39
Körmendy Zsuzsanna
Magyar Nemzet

Mi itt, Kelet-Közép-Európában, amelyet most »műveleti területnek« nyilvánítottak amerikai jó barátok, a zsigereinkben hordjuk az olyan művek tanulságait, mint A per. A rafinált, manipulatív, élet- és nemzetellenes politikai gonoszságok méregként keringenek fölmenőink vérében, s jutott belőle a miénkbe is, csoda, hogy még élünk. Mi itt, Közép- és Kelet-Európában mindannyian Josef K. köpönyegéből bújtunk ki, a nagyhatalmi arrogancia jeleit kívülről tudjuk, szagról felismerjük. Jogaink, szuverenitásunk semmibevétele, megrágalmaztatásaink, megtipratásaink, kiszolgáltatottságunk családunk, rokonaink révén száz évre visszamenően mindennapi tapasztalatot jelentenek. Ezért ismerjük föl azonnal, kifélék-mifélék azok, akik egy reggel megérkeznek, mindig párosával jönnek, mindig jót akarnak, nem konkretizálják a vádat, de letartóztatáson törik a fejüket.

»De hát miféle emberek ezek? Miről beszélnek? Milyen hatósághoz tartoznak?« Ezekkel a kérdésekkel vajúdik a szerencsétlen Josef K., és nem tud választ adni magának. Olyan világnak kényszerül része lenni, ahol semmi nem egyértelmű, minden maszatos és körvonalazatlan, csak azt lehet tudni, hogy bizonyos személyek ellen bizonyos hatalmak megfontolt, titkosszolgálati eszközökkel megszervezett, célzott támadásokat készítenek elő, és nem is rejtik véka alá, hogy a célszemélyek sora bővülni fog.

Tiszta szerencse, hogy Josef K. története száz évvel ezelőtt íródott.

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 39 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Arma Gedeon
2014. december 18. 17:49
http://www.amazon.com/Kafka-Kabbalah-Karl-Erich-Grozinger/dp/0826406599 Karl Erich Grözinger: Kafka és a Kabbala "Igazolható-e Kafka gondolkodásának és írásainak tanulmányozása egy szigorúan vallási nézőpontból? Hiszen ő a modernizmus egyik oszlopának számít. Kafka saját zsidó neveltetése feletti gyakori elégedetlenkedése csak erősíti az általános hiedelmet, hogy nem nagyon befolyásolta vallása. Vagy igen? Ez a lenyűgöző könyv az írót egy teljesen eltérő nézőpontból vizsgálja. A judaista Karl Erich Grözinger szakzsargontól mentesen tárja fel, hogy Kafka valójában rendkívül részletes és értő tudással rendelkezett a judaizmusról, különösen a kabbaláról és a kabbalai hagyományról. Gershom Scholem korábbi fontos írásaira alapozva Grözinger professzor bemutatja, hogy ezek a hatások megtalálhatók Kafka összes szövegében: regényeiben és rövid történeteiben; de főleg naplóbejegyzéseiben és aforizmáiban. Valójában az a jelleg, amit "kafkainak" szoktunk nevezni, elsősorban a Kabbalából ered és azon alapul. Ez "A per" kapuőrének kabbalai hagyományától Joseph K-ig és "A kastély" felügyelőjéig terjed, ezek olyan emberek, akik csodatevéssel próbálkoznak, hogy beavatkozhassanak az élet eseményeinek isteni irányába. Kafka egyik leghíresebb történetében Josephine, az énekes a rabbi, vagy cádik szerepét játssza: azét a személyét, aki vállalja a varázsló, vagy közbenjáró szerepét a közösség érdekében. Kafka életművét sok, radikálisan különböző módon értelmezték, amióta a kritikusok felfedezték. Legfőképp a zsidó teológia (az ítélet és bűn, bűnhődés és engesztelés a kabbalai keleti zsidó és jiddis hagyomány lencséjén át nézett témái) Kafka írásaira gyakorolt hatása nyújt egy fontos dimenziót e titokzatos és lenyűgöző író megértéséhez. A könyv érvelése szerint Kafka megértéséhez elsősorban zsidó írónak kell őt tekintenünk" A Library Journal könyvismertetője: "Gershom Scholem, Walter Benjamin, és Robert Alter egybehangzóan állították, hogy Franz Kafka a zsidó misztikus hagyomány körébe tartozó író volt. Grözinger (a Lundi Egyetem judaistája) könyvében Kafka írásait különféle kabbalista és haszid szerzők írásaival veti egybe. Kafka "A per" c. regényét és a zsidó misztika kapuőr- és udvar-tradícióját ugyanazon gondolat megtestesítőjének mutatja be, egy fontos változtatással: "Kafka az elvesztett paradicsomot áthelyezte egy európai kispolgári környezetbe." Grözinger összehasonlítja Kafka aforizmáit a haszid mesterek történeteivel, bemutatja hasonlóságaikat és lényeges különbségeiket. Tárgyalja a nők szerepét Kafka műveiben és azok egybeeséseit Lilit és a Sekina zsidó koncepcióival."
Arma Gedeon
2014. december 18. 17:45
Ide vezet a hamis irodalomoktatás. Kafka egy kabbalista zsidó volt, a Per nem a Monarchia átláthatatlan bürokráciájáról szól, ahogy idióták oktatják, hanem kabbalai koncepciókról. A zsidó misztika a modern globális álkultúra alapja és Kafka a mai USRAEL aroganciájának kulturális hátországához tartozik.
Hogyisvan
2014. december 18. 17:40
..vannak akik jópénzért (itt kzs) mindent és mindennek az ellenkezőjét is megvédenek! Csak gondolkodni ne kelljen nekik!
tango47
2014. december 18. 16:57
Valóban recept-szerint működik a dolog, pedig biztos vagyok benne, hogy Kafka nem napi olvasmány Jóbarátunknak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!