Semmis szerződésre nem lehet jogot alapítani

„Amikor a befektetők elnyerték a kaszinókoncessziót, 2011 januárjáig kellett volna igazolniuk, hogy jogszerűen rendelkeznek a beruházáshoz szükséges területtel, ők azonban az állami tulajdonból törvénysértő módon kikerült sukorói ingatlanokat mutatták föl lehetséges helyszínként, és ezzel megsértették a koncessziós szerződést. A szerződésszegés miatt az állam kötbérpert indított Lauderék ellen, és több milliárd forint követelése van. Ez a per jelenleg is folyamatban van az illetékes magyar bíróságon. Ugyanakkor a befektetők a washingtoni választott bíróság előtt perelték be az államot.

Miért pont Washingtonban?

Ez a választottbíróság Magyarország más államokkal kötött befektetésvédelmi egyezményei alapján jogosult eljárni. A Lauder-kör azt állította, hogy Magyarország jogellenesen »kisajátította«, meghiúsította a kaszinóberuházásukat, s ezzel megsértette a nemzetközi egyezményt.

Igaz, hogy politikai szál is előkerült az eljárásban?

Igaz, mivel a felperesek egyik fő érve az volt, hogy a 2010-ben hatalomra került Fidesz–KDNP-kormány – a korábbi Gyurcsány-, illetve Bajnai-kormányoktól eltérően – politikailag nem támogatta ezt a beruházást. Ha úgy tetszik, ez képezte a keresetük meghatározó alapját. Ehhez képest Lauderék jogi érvei – talán nem véletlenül – elenyészők voltak. (...)

A telekcsere-szerződés semmisségének kimondásán túl melyek a washingtoni ítélet legfontosabb megállapításai?

A választottbíróság kimondta, hogy a magyar állam semmilyen közhatalmi eszközzel nem sajátította ki vagy gátolta ezt a beruházást, jóhiszeműen és szerződésszerűen járt el, és nem sértette meg a befektetésvédelmi egyezmény előírásait. A magyar államnak nem volt olyan szerződéses kötelezettsége, hogy politikailag támogassa a beruházást. A washingtoni bíróság arra is rámutatott: a befektetőknek bőven lett volna idejük, lehetőségük, hogy 132 másik településen megvalósítsák a projektet, ám ezzel saját hibájukból nem éltek. Az ítélet szerint tehát az állam teljesen jogszerűen mondta föl a koncessziós szerződést.

Mi a washingtoni ítélet jelentősége?

Az, hogy megszűnt a magyar költségvetés százmilliárdos kártérítési fenyegetettsége. Ez a veszély most elhárult.”