A politikában a konfliktus szükségszerű?

2014. augusztus 15. 12:39

Az izraeli kormányon jobboldali és vallási ultra erők ülnek, melyek bezárkóztak minden béketárgyalás és kiegyezés előtt.

2014. augusztus 15. 12:39
Rezsőházy Rudolf
Mos Maiorum

„Először 1975-ben jártam Izraelben. Egy haifai kollégám hívott meg, aki azelőtt az én egyetememen töltött egy szemesztert. Sok mindenbe nyertem betekintést. Többek között egy hetet töltöttem a Kfar Hahoresh nevű kibucban, melyet magyar zsidók alapítottak 1946-ban. Tessék elképzelni, hogy Názáretből kilépve beléptem ebbe a kibucba és ettől kezdve Jézus földjén magyarul érintkeztem majdnem mindenkivel.

Abban az időben szimpátiával kísértem az izraeliek országépítését. Méltányosnak véltem, hogy a szörnyű pusztítások után a zsidók saját hazára találjanak.  Kétségtelennek tűnt, hogy az uralmuk alá került tájakat fölvirágoztatták. A környező arab államok négy háborúban igyekeztek Izraelt a térképről letörölni… sikertelenül. Hadseregük bravúrjai tovább igazolták az országot körülvevő rokonszenvet.

Ez az érzelem azonban megváltozott, amikor az izraeliek terjeszkedni kezdtek, átlépték 1967-es határaikat, új telepeket alapítottak és minden provokációra aránytalanul súlyos fegyveres megtorlással válaszoltak. Paradox módon manapság Izraelben több zsidó hal meg agresszió révén, mint az egész világban összesen. A kormányon jobboldali és vallási ultra erők ülnek, melyek bezárkóztak minden béketárgyalás és kiegyezés előtt.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
duzur
2014. augusztus 15. 20:26
Tudtommal példátlanul széles politikai spektrumot fed le a jelenlegi izraeli kormány. Vannak benne mérsékeltek, mint pld Tzipi Livni és harciasak is mint Lieberman. Arra sajnos még senkinek se sikerült egy reális tervet bemutatni, hogy azon a keskeny kis területen, hogy lehet, 2 népnek megfelelö hazát biztosítani. Nevetségesen hangzik amikor itt is azt olvasom, hogy Izrael mennyire terjeszkedik, tudván, hogy összesen mekkora területröl van szó. A rohamosan növekvö többmilliós palesztin népre mindenképpen a panaszolt zsúfoltság vár, még akár az izraeliek nélkül is... Bár sikerülne mégis valahogy megoldani a kör négyszögesítését és egy békés jövöt biztosítani mindkét nép részére!
balbako_
2014. augusztus 15. 19:40
Palesztina területén egyre nagyobb mértékben jelentek meg az Európából kivándorló zsidók, egyre több földterületet vásároltak meg telepek letelepülés céljára. Ez érthetően nemigen tetszett a több mint ezer éve ott élő araboknak, ezért az angol kormány kvótarendszert (Fehér Könyv) vezetett be 1939-ben, amellyel ideiglenesen szabályozni tudta a bevándorlók számát. 1943-ban az Irgun vezetője, a későbbi miniszterelnök, Menahem Begin egyre inkább az angolok ellen fordult, sorozatos támadásokat hajtottak végre rendőrőrsök, hivatalok és katonai parancsnokságok ellen. A legismertebb akció, az igazi szentföldi terrorcselekmény 1946. július 22-én történt, amikor az Irgun felrobbantotta a Jeruzsálemben található Dávid Király Szállót, ebben a merényletben 97 brit civil és katona halt meg. Egy évvel később a haifai rendőrállomást érte támadás, amiben 4 angol, 4 arab rendőr és 2 civil vesztette életét. Szenteste után öt nappal a zsidó terroristák gránátokat dobáltak be egy jeruzsálemi kávéházba, amelynek 2 angol rendőr és 11 arab civil vesztette életét. Persze ezek a terrortámadások csak kiemelt esetek. E gyilkos terrorista Menahem Volfovics Begin Béke Nobeldíjat kapott!!!!!
Box Hill
2014. augusztus 15. 13:16
Ben-Gurion, Izrael első miniszterelnöke és akiről az izraeli nemzetközi repülőteret elnevezték, mondta 1938-ban (!): „Ha tudnám, hogy lehetséges volna megmenteni minden gyereket Németországban azzal, hogy Angliába menjenek és csak feleannyit azzal, hogy Izrael Földjére, az utóbbit választanám. Azért, mert nem csak a gyerekeknek tartozunk számadással, hanem történelmileg a zsidó népnek.” (Antony Loewenstein: My Israel Question, Melbourne University Press, 2006, 77.old.)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!