„Tisztán a tettek alapján, amelyeket tudtak és mertek, és amelyek ott és akkor, amikor Bauer a közelükben volt, úgy alakultak, ahogy alakultak -- miért gondolja Bauer Tamás, hogy már bármilyen ügynek, kivált a »demokratikus jogállam« iránti vágy felkeltésének kedvezhet a megszólalása? Kérdezem analitikus szándékkal, mert érdekelne. Mivel mi korábban egyszer-kétszer polemizáltunk tisztességes mederben, elképzelheti, hogy nem csak retorikus az érdeklődésem.
Ami pedig az Orbánról írottakat illeti. Orbán mondhat, amit mondhat arról, hogy neki csak a kezét figyeljük, valójában ő tudja a legjobban, hogy a politikában a beszéd -- tett, cselekvés. Amit ő a centrális erőtérről és az európai középről mond, az addig érdekes, amíg nincs vele szemben egy potens alternatíva (mondjuk, a magyar liberalizmus), amelyik szintén kifejezi a programját egy, az Orbánéhoz hasonlóan súlyos, figyelemre méltó beszédben. Nem lenne akkor mindegy (vagy legalábbis kevésbé fontos), hogy Orbán kit nevez szélsőségesnek -- amit egyébként a baloldal is megtesz a maga módján (szélsőségesezik)?
Nem gondolja Bauer Tamás, hogy súlyos liberális mondanivaló híján (és hát mikor lehetne súlyosabb liberális mondanivalóval előállni, mint éppen manapság -- hát nem istenien kedvező a helyzet ehhez?!) az Orbánnal szembeni kritika egy liberális politikus szájából -- úgyszólván, merő rinya?”