„És bár tény, hogy találkozhatunk hatalmas bárkával és számtalan állattal, de a Mózes első könyvéből való alapos inspiráció mégsem köszön ránk. Sokkal inkább megismerhetjük az Aronofsky általi emberi gonoszság elképzelését, vagy a kevésbé professzionális 3D hatások alkalmazásának kísérletét, a nephilimek égbe menetelének groteszk elgondolását, vagy a rendező képzeletében megszülető Noé elvakult szuperhősi erejét, mint a valódi történet lényegét. A filmben ugyanis előbb érzi úgy a néző, hogy az állatok ártatlanságáról vagy már-már egy vegetáriánus életforma meghirdetéséről van szó, vagy egy jól kitalált feminista kiáltványról, mint a Mózes első könyvében szereplő történetről.
Bizakodva mentem be a moziba, hiszen azt gondoltam, hogy az özönvíz, a bűn uralkodása a földön, egy hatalmas bárka építése, az özönvíz, majd egy új kezdet önmagában izgalmas lehet egy rendezőnek. A filmet nézve rá kellett jönnöm, hogy Darren Aronofsky számára ez sokkal inkább vázlat, mint kiindulási pont. Nem csoda, hogy már a budapesti, premier előtti sajtóvetítésről is többen a film közepe környékén távoztak a sorok közül. Be kell vallani, hogy ők jártak jobban, hiszen a több mint két órás film a későbbiekben sem hozott fordulatot.”