Kinek jó a hit- és erkölcstan?

2013. december 29. 11:50

A hitoktatás révén a liberális jogállam is igen sokat nyer a vallásoktól.

2013. december 29. 11:50
Matthias Kamann
vs.hu

„Egy világnézetileg semleges, liberális jogállamban is szükség van hitoktatásra – persze csak akkor, ha a vallás tanai nem állnak szemben a jogállaméival. Ezért szerencsés, ha a hitoktatást maga az állam szervezi, s nem engedi, hogy az állami ellenőrzés keretein kívül, pusztán az egyházak feladata és felelőssége legyen a hitoktatás megszervezése.

A vallás hittételeit a vallás tanítóinak kell meghatározniuk, de az állam azzal, hogy mind a hittanár-képzést, mind a hitoktatást állami keretek között szervezi, biztosítani tudja, hogy a vallás elvei összhangban maradjanak a plurális demokrácia, a liberális jogállam elveivel. Németországban jelenleg az iszlám kapcsán folynak viták, de a második világháború után hasonló viták a keresztény felekezetek vonatkozásában is lezajlottak: nekik is el kellett fogadniuk a jogállamot, az alkotmányos berendezkedést. (...)

A vallások feladata tehát, hogy igazodjanak egy plurális, demokratikus, liberális társadalomhoz.

Ez azonban csak az érem egyik oldala.

A hitoktatás révén ugyanis ezen liberális jogállam is igen sokat nyer a vallásoktól. A hitoktatásra szükségük van a kisdiákoknak, függetlenül attól, hogy hisznek-e bármely vallási tanban, vagy sem. Mert az hittől független tény, hogy társadalmunk történelme és kultúrája nem érthető meg, ha nem ismerjük azon vallási alapokat, amelyek társadalmunkat a mai napig meghatározzák.

A hittanóra nem elsősorban azt jelenti, hogy mindenkinek hinnie kell – de mindenkinek, aki részese akar lenni európai társadalmunknak, tudnia, ismernie kell Európa vallási hagyományait, alapjait.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 64 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Antigoné
2014. január 23. 12:51
Nem fóbiás Ön egy kicsikét?
Zokni
2014. január 10. 00:27
"A liberalizmusnak a magva, - amint a gyakorlatban megnyilvánul - a szabados felfogás és életvitel" - írja. Nem folyok bele a vitájukba, csak megjegyzem, hogy ez nem igaz. A liberalizmus nem a szabadossággal egyenlő. Akkor sem, ha a gyakorlatban ezt látja megnyilvánulni. Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy a néhány pederaszta pap esetéből azt vonnám le következtetésként, hogy a fiatal fiúk megrontása a katolicizmus "magva" lenne... Félreértésére magyarázat a folytatás, amit a "liberális kereszténységről" ír. Abban lehet, hogy igaza van, bár nem vagyok száz százalékig meggyőzve. Tehát ezt a definíciót értelmezi vissza az általános liberalizmus fogalmára.
Zokni
2014. január 10. 00:20
"Egy világnézetileg semleges, liberális jogállamban is szükség van hitoktatásra – persze csak akkor, ha a vallás tanai nem állnak szemben a jogállaméival." - írja, de ezt nem tudhatjuk. Ha bizonyítékot keresünk a múltban, akkor inkább az ellenkezőjére találunk. Tehát, hogy a kettő ellentétes... De mindegy is. Lehet, hogy igaza van. Nem vitatkozom. De ebből NEM következik, hogy az államnak kéne szervezni, és fizetni a hittant. Így aztán sántít az eszmefuttatása... Ahogy e tény alattomos leplezésére szolgáló, un. erkölcstant is. Ha valaki úgy látja jónak, fizesse ő, hogy tanterv szerint "polgári erkölcsre" "tanítják" a gyermekét. Ha ennek a komikumába belegondolunk, látjuk a hittan nevetségességét is.
Senye Péter
2014. január 05. 00:39
Jaj, csak azt ne várjuk, hogy a hittan órákon 'Európa értékeit' oktassák. Jó lenne Európa értékei közé visszavenni a hittan órákon valaha tanítottakat.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!