Szent Péter csontjai fölött uralkodik a pápa

„Luther maga is minden alap nélkül terjesztette, hogy Szent Péter sírja nem ott található, mert érdekei ezt diktálták: elvetette a pápaságot, s ezért tagadnia kellett a péteri utódlást is.

A Szent Péter-bazilika alatti ásatásokat csak a harmincas évek végén kezdték meg. Az elsődleges cél nem annak bizonyítása, hogy valóban az apostol sírján áll a pápai hivatal a szó szoros értelmében is, hanem egy végrendelet: az elhunyt XI. Piusz pápa azt kérte, hogy az altemplom alatti sírba temessék.

Később XII. Piusz pápa rendelt el nagyobb feltárást. A tízéves munka során derült ki, hogy a Vatikán alatt egy temetőváros húzódik, melyet a Krisztus utáni II–IV. században használhattak. A pogány síremlékek között esély volt arra, hogy megtalálják Péterét, ami végleg pontot tenne a kérdésre. A Valerius család sírhelyén például Péterre utaló feliratokat találtak, de maga a sír nem lett meg.

Konstantin császár épített a vatikáni dombon egy bazilikát Szent Péter emlékére, s emiatt vált megközelíthetetlenné az egykori temetőváros. Az ásatások során megtalálták éppen a bazilika oltára alatt az apostol sírját, mely a nekropolisz központi helyén fekszik. A szövegek alapján kiderül, hogy az őskeresztények erősen hittek a Szentháromságban, Jézus istenségében és Péter elsőségében. Ami viszont nagyon fontos: a Szűzanya közbenjárásában is, mivel erről szóló feliratok is kerültek a sírra. (Ezt a reformátusok ma is elvetik: azt mondják, Szűz Mária bár kitűnő asszony volt, nem indokolja semmi a katolikusok kirívó tiszteletét iránta, nem ment testben a mennybe, nem érdemes hozzá imádkozni. Ebben nagyon nem értünk egyet, s úgy tűnik, az őskeresztények is másképp gondolták.)”