Kell-e nekünk magyar pápa?

„Érdemes tehát abból kiindulni, hogy milyen pozitív hatással lehet egy ország, egy közvélemény hangulatára, ha egy polgára lesz a katolikus egyházfő. Ha a közelmúlt két római vezetőjét nézzük, eltérő képet látunk. Bár II. János Pál egy, a mostanitól teljesen eltérő politikai-történelmi helyzetben lett katolikus egyházfő, fontos hatása volt ténykedésének az, ahogy a szinte teljesen katolikusnak és máig jellemzően vallásosnak mondható Lengyelország vallásosságát és nemzeti tudatát erősítette a kelet-európai kommunizmus összedőlésének hajnalán. A szintén közép-európai, de protestáns többségű és erősen szekularizálódott Németország esetében azonban óvatosan már megállapítható, hogy XVI. Benedek nyolcéves pápasága nem járt átható változásokkal a lelkiség és nemzeti öntudat terén.

Amennyiben áprilistól egy magyar katolikus főpap irányítaná a Vatikánt, valahol a kettő közé tehetnénk a jelenleg feltételezhető hatást. Az már a mostani találgatásokból kitűnik, hogy a sajtó érdeklődése pozitív irányba terelődött, egyértelműen várakozás jellemzi Erdő Péter pápaságának esélyeit. Okkal gondolhatjuk, hogy megnőne az érdeklődés nemcsak a magyar pápa ténykedése, hanem a vallásos érzület, az egyházi témák, megnyilatkozások iránt. Egészen egyszerűen többször és pozitívabban látszódnának a vallásos emberek a közvélemény rájuk kevésbé nyitott fele számára. Adódna a lehetőség, hogy a több nyitott fül kitárt szívekhez is vezethet, a több megszólalás és a nagyobb hallgatóság több megszólítottat is jelenthet.”