Hamvazószerda, Benedek és Frodó

„Emlékezz ember: por vagy, és porrá leszel! - mondja a pap, amikor keresztet rajzol a homlokunkra. Keresztet azzal a hamuval, amivé az egy évvel korábban Virágvasárnap megszentelt - és Krisztus jeruzsálemi bevonulását szimbolikusan köszöntő - barka lett. Hamvazószerda: az alázatosságra való felhívás. Az alázatosság annak elismerése, hogy mik vagyunk, nem azé, hogy hibáztunk: épp azé, hogy nem hibáztunk, de nem vagyunk képesek valamire - írja az alázatról André Comte-Sponville.

Az elmúlt két napban, mióta XVI. Benedek bejelentette visszavonulását, talán a leggyakrabban vele kapcsolatban elhangzó szó (a meglepő mellett) az alázatos - legalábbis az internet általam az átlagnál kicsit talán többet látogatott konzervatív (tradicionális) katolikus bugyraiban.

A First Things című amerikai konzervatív keresztény folyóirat egyik első kommentjében Lord Acton híres mondását idézi (jelezve egyben, hogy annak eredeti címzettje nem a világi, hanem az egyházi hatalom volt): a hatalom megront, az abszolút hatalom abszolút mértékben. A hatalom gőgössé tesz, önmagunk igazságába való abszolút hithez vezet. Itt a kivétel, amely erősíti a szabályt - kivétel, amelyet éppen az alázat, vagyis a magunk gyengeségének elismerése tesz lehetővé. A tévedhetetlenség, az omnipotencia, a nélkülözhetetlenségünk víziójának ellentéte.”