„Titeket is üldözni fognak” – a világ hatalmas részén ma nem biztoságos keresztényként élni
A helyzet drámai: 1993 óta 25 százalékkal (!) romlottak a keresztényüldözéses esetek mutatói.
Az adventi koszorú és hanukkia gyertyái együtt gyulladtak fel, mindenki a saját szertartását mutatta be.
„– Mi az üzenete az önök számára az év végi ünnepeknek?
V. GY.: A karácsony és a hanuka jelentése is az számomra, hogy egyre növekszik a fény. Az adventi koszorú négy gyertyája és a hanukkia mécsesei azt mutatják, hogy együtt bandukolunk a sötét téli napokban, és egyszer csak kigyulladnak a fények, amelyek világítanak, meleget adnak. Lelkipásztorként nekem fontos, hogy egy jó szóval, az örömhír üzenetével melegítsük fel a szíveket. Nem dátumhoz kötött a karácsony, nyáron is szoktam karácsonyi énekeket dúdolni és segíteni a rászorulókon. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen most ért véget a szorgalmi időszak, kezdünk ráhangolódni az ünnepre. A teológusok hazamennek, hogy az otthoni közösségükben segítsenek a lelkészüknek. A gyülekezetvezetőknek ilyenkor több a dolga: meglátogatják az egyedül élőket, lelki támaszt adnak, istentiszteleteket tartanak. Ilyenkor sokan szeretnének beszélgetni a lelkészekkel, akik szociális otthonokba, hajléktalanszállókra is ellátogatnak, így a saját karácsonyt megteremteni nem könnyű. De bevonódunk másokéba, és az kárpótol.
K. K.: Nálunk a hanuka nyolc napig tart.
V. GY.: Hát igen, ti megadjátok a módját…
K. K.: Szinte mindennap volt gyertyagyújtás a zsinagógánkban, kicsiknek és nagyoknak szóló programokkal. A nyolcadik gyertyát a Kálvin téren gyújtottuk meg, két másik egyházzal, a kerületi unitárius templommal és a katolikus plébániával együtt egy ökumenikus fényünnep, egy flashmob keretében, amelyet most rendeztünk először. Az adventi koszorú és hanukkia gyertyái együtt gyulladtak fel, mindenki a saját szertartását mutatta be, ahogy Gyöngyi mondta: a közös fényre koncentrálva.”