„Titeket is üldözni fognak” – a világ hatalmas részén ma nem biztoságos keresztényként élni
A helyzet drámai: 1993 óta 25 százalékkal (!) romlottak a keresztényüldözéses esetek mutatói.
A hiábavalóság, üresség, önmagáért valóság éppolyan romboló tud lenni, mint az, amikor valaki szándékosan valaminek vagy valakinek a pusztítására, rombolására törekszik.
„Jellemző a reformáció egészére, de Kálvinra különösen is, amit az idézett újszövetségi szakasz magyarázatához fűz a reformátor: »Félre hát mindenféle spekulációval, sutba mindennel, ami nem jár semmiféle építéssel!« Kálvin egész írásmagyarázatára és teológiájára jellemző, hogy összhangban van Pál egyik gyülekezetépítési kulcsszavával: mindig arra törekedett, ami épít. Ahelyett, ami rombol, és ahelyett, ami hiábavaló, üres, puszta szócséplés.
Mi jellemzi ma egyházi életünket? Mi jellemzi tudományos életünket? Mi jellemzi a közéletet? Mi jellemzi a gyülekezeteinket, istentiszteletünket, családi és magánéletünket? Nem könnyű kérdések ezek a reformáció fényében sem, hát még a Szentírás világosságában.
A hiábavalóság, üresség, önmagáért valóság éppolyan romboló tud lenni, mint az, amikor valaki szándékosan valaminek vagy valakinek a pusztítására, rombolására törekszik. A reformáció öt évszázaddal ezelőtt segített újra megérteni az evangéliumból, hogy mindig azt kell keresnünk, ami épít. Kétségtelen: ha romos a ház, bontani és takarítani kell ahhoz, hogy azután építhessünk.”