Javítható-e az „erkölcstan vagy hittan” elképzelés?

2012. április 21. 16:24

Az ember- és erkölcstan már-már elveszett végvári vitézei számára az új NAT kétségkívül felmentő seregként érkezett.

2012. április 21. 16:24
Kamarás István
Taní-tani Online

„Természetesen az új NAT-ot kimunkáló szakemberek és szakpolitikusok joggal hivatkozhatnak arra, hogy márpedig ez a miénknél régebbi demokráciákban is hasonlóképpen van. De pontosabban hogy is van? Abban a tekintetben hogy mennyire fontos tényező egyfelől az ember, az erkölcs és a társadalom, másfelől a vallásismeret és a hittan, az európai országok tanterveiben, iskolaügyében, oktatási-nevelési koncepcióiban és gyakorlatában rendkívül tarka kép tárul elénk. Olybá tűnhet, mintha eléggé különböző történelmi korszakokat és kultúrákat képviselnének az Európai Unió országai. Egy biztos, ebben a tekintetben a pedagógiai praxisból - legalább is elsőre -egységes a gyakorlat; nem csak az állami, a különböző vallású és felekezetű egyházi, az alapítványi és magániskolákban eltérő a helyzet, hanem különböznek az elvek és gyakorlatok az adott ország különböző tartományaiban, de még sok helyütt az azonos iskolatípus egyes iskoláiban is (Kosová, 2005, Hanesová, 2006, Korim, 2008, Fridrichová, 2008).

2009-ben a következő változatokkal találkozhattunk:

A típus: fontos jegye a kötelező hittan.

A1 típus: a kötelező és domináns hittannak egyfelől nincs alternatívája, másfelől az egyéb tematikák csak másodlagosan (csak egy-két évfolyamon, kis óraszámban, nem kötelezően) jelennek meg (Málta és Horvátország).

A2 típus: a kötelező hittannak nincs alternatívája, de a tantervekben erőteljesen képviselve van a társadalmi és a polgári tematika (Görögország, Írország, Olaszország, Spanyolország). Tipikus formáció a komoly mértékben vallásos és katolikus országokban.

B típus: jellemző jegye a kötelezően választható hittan és alternatívája. Természetesen nagy különbségek tapasztalhatók abban a tekintetben, hogy a tanulók mekkora hányada választja a kötelezően választható tárgyak egyikét-másikát.

B1 típus (a leggyakoribb): a kötelezően választható hittan alternatívája az etika, a többi tematika másodlagosan, gyengén jelenik meg (Belgium, Csehország, Litvánia, Lengyelország, Németország, Szlovákia). Tipikus formáció Közép-Európában.

B2 típus: a kötelezően választható hittan alternatívája az etika, de ezen kívül erőteljesen megjelenik a társadalmi és a polgári tematika is (Ausztria, Luxemburg, Románia, Szlovénia).

B3 típus: a kötelezően választható hittan alternatívája az etika, de ezen kívül erőteljesen megjelenik a társadalmi és a polgári, valamint vallási tematika, (Anglia, Finnország, Portugália).

B4 típus: a kötelezően választható hittan alternatívája a semleges Vallásismeret (Észtország, Lettország).

C típus: jellegzetessége a társadalmi és a polgári tematika erőteljes megjelenése. C1 típus (ez is eléggé gyakori): a társadalmi és polgári tematikán kívül hangsúlyosan megjelenik az erkölcsi és a vallási tematika is (Dánia, Franciaország, Hollandia, Norvégia, Svájc). Tipikus formáció Nyugat- és Észak-Európában és protestáns országokban.

C2 típus: a társadalmi és polgári tematikán kívül hangsúlyosan megjelenik a vallási tematika (Ciprus és Svédország).

C3 típus: a társadalmi és polgári tematikán kívül hangsúlyosan megjelenik az etikai tematika (Bulgária).

C4 típus: a társadalmi és polgári tematika domináns (Oroszország, Románia).

D típus: mind a hittan, mind különböző alternatívái szabadon választhatók (Szerbia).

A mindenki számára kötelező tárgyak között az erkölcsi és a társadalomismereti tematikához tartozó tárgyak a leggyakoribbak, de akadnak szép számmal olyan „több dimenziós” (multidiszciplináris) tantárgyak, mint az Etika és vallás (Svájc és Portugália), Morális és polgári nevelés (Franciaország), Életfilozófia és etika (Finnország), Lelki jelenségek (Hollandia), Személyiségi, társadalmi és egészségnevelés (Nagy Britannia, Írország), Személyes és társadalmi fejlődés, Élet és munka (Észak-Írország), Jogi és vallási nevelés (Észtország). Jól érzékelhetően tipikusan nyugat-európai jelenségről van szó (Kosová 2005; Hanesová 2006; Korim 2008, Pusztai 2008, 2009, Kamarás 2009).”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
raoul renier
2012. május 13. 10:15
Hivatalosan ezt úgy hívják, hogy "kötelezően választható", vagy is a két tárgy közül valamelyiket tanulni kell az előírtb óraszámban. Más kérdés, hogy a média számára ez minden jel szerint túl bonyolult fogalmazás. Amennyiben a Fidesznek ezzel kapcsolatban az a kommunikációs taktikája, amit te gyanítasz, akkor óriási öngólt lő vele: biztosan tetszik egy jól körülírható csoportnak, de sokkal több emberben ébreszt alaptalan ellenérzéseket.
Stigma
2012. május 13. 10:14
Különösen a vallás terén nem szoktak jó ötletei lenni az orbán fidesznek és ez se kivétel, de ennek az esetnek a tálalása a legrosszabb. Kevésbé lett volna kifogásolható ha úgy fogalmazzák meg, hogy heti egy kötelező erkölcstan órát vezetnek be. Pont. és legfeljebb kivételként megjegyezik, hogy ez a hittanra járó gyerekeknek nem kötelező. Nem értek vele egyet, hogy az erkölcstant pótolná a hittan és kínos, hogy mindent keverni akarnak a vallással, de úgy látszik, hogy az ilyesmi velük jár...
Stigma
2012. április 28. 17:20
"kötelezően választható" Erkölcstant kötelezően kéne tanítani minden embernek. Hittant a vallásos embereknek lehetővé tenni. De nem a kettő között "választhatóan", mert a kettő nem hasonlítható egymáshoz. Hasonló ez ahhoz, mintha a létra és a tojás közötti választásra köteleznék az embereket. http://hu.wikipedia.org/wiki/Etika_%28filoz%C3%B3fia%29 Az a szomorú tapasztalat, hogy a fidesz "kommunikációs taktikája" úgy szokott bejönni, ahogy a teljesen életidegen zombimenet tovább befolyásolja azokat, akik csak a látszatból ítélnek.
Stigma
2012. április 28. 17:19
"Egyeztetés indult a kötelező hittanról" Nem kötelező a hittan, csak VÁLASZTHATÓ, ahogy az erkölcstan is választható. Úgy látom, hogy a jelenség lényege az, hogy az EU-ban nem lehet kötelezővé tenni semmiféle hitoktatást, ezért nem is teszik kötelezővé. DE a saját médián keresztül ezt úgy kommunikálják, hogy aki nem figyel oda, az azt hihesse, hogy kötelező és nem csak választható. Kíváncsi lennék, hogy az iskolákban és az egyházaknál, hogy közvetítik a szülőknek, gyerekeknek ezt a médiáknál honos ellentmondást?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!