Elégedettek vagyunk

„A Munkaügyek alapvetően a magyar közigazgatást figurázza ki: mennyi ebből a saját élményanyagod?

Dolgoztam a közigazgatásban a nyolcvanas években, de nem tudom, azóta mennyit változott ez a szféra. Ettől függetlenül ezek nem saját történetek, mi találjuk ki azokat. Azért később megjelenik majd egy figura, akinek konkrét mintája van, őt mindhárman jól ismerjük, Litkai, KAP és én is.

Korábban dolgoztatok együtt A Föld 99 legkevésbé ismert csodája című könyvön is. Egyszerűbb így a közös munka?

Nem tudom, hogy a korábbi munkák megkönnyítik-e a jelenlegit, mivel András teljesen másként dolgozik: ő egy magányos harcos, és szédületes a tempója. Mi Gergővel együtt szoktunk írni, aminek az az oka, hogy elég régóta ismerjük egymást, és nagyon élvezzük is a munkafolyamatot. A sorozat témáit, azt, hogy milyen részek lehetnének - mondjuk farsang vagy céges buli -, közösen találjuk ki, megírjuk a saját gondolatainkat, aztán összefésüljük az egészet.

Hány rész lesz ebből?

Harminckettőt forgattak le nyáron, de sajnos kettesével adják a részeket - nagyon hamar le fog így menni, és aztán újra lehet dolgozni.

A forgatásba mennyire szólhattatok bele, miután leadtátok a forgatókönyvet?

Az a helyzet, hogy a rendező gyakorlatilag száz százalékig azt forgatta le, amit megírtunk, úgyhogy mindhárman maximálisan elégedettek vagyunk a megvalósítással. Amivel problémája volt, azzal mindig megkeresett minket: ha, mondjuk, technikailag nem lehetett megoldani egy adott jelenetet, kitaláltunk helyette valami mást.”