Megsegítjük a közel-keleti keresztényeket

Czopf Áron tudósítása

Orbán Viktor miniszterelnök és Lui Rafael Szakó babiloni káld katolikus pátriárka az Országházban az iraki Tell-Aszkuf megrongált lakóházainak helyreállításához nyújtott magyar kormányzati hozzájárulásról írt alá dokumentumot.

Hazánkba érkezett Bashar Warda káld katolikus érsek is az Iszlám Állam fennhatósága alatt álló területekkel szomszédos székvárosából, a több, mint négyezer éves Erbílből. A főpásztor reményt kívánt adni a terror elől észak-iraki kurd területek felé menekülők tömegeinek, amikor 2015-ben megalapította az Erbili Katolikus Egyetemet. Városában a menekültek ellátására létrehozott Szent József-kórház féléves gyógyszerszükségletét a magyar kormány finanszírozza – ez ügyben is érkezett Budapestre.

A 777 hírportál, az üldözött keresztények segítéséért felelős helyettes államtitkárság és a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium jóvoltából egy nyilvános beszélgetésre is sor került az érsekkel, aki elmondta az iraki keresztények az elmúlt években az iszlám világban fellángolt vallási ellentétekért súlyos árat fizettek. Az ISIS által elfoglalt területek keresztény és jezidi lakosai dönthetnek a hitük megtagadása, a halál vagy a menekülés között. Nem véletlen, hogy a világon szétszóródó káld katolikusokat a „mártírok egyházaként” emlegetik, hiszen a hitükhöz ragaszkodó keresztények az utóbbi két lehetőséget választják.

Warda szerint a migrációs krízis kapcsán minden országnak elvitathatatlan joga, hogy biztosítsa saját állampolgárainak biztonságát, ezért nem tartja őszintének azokat, akik Trump beutazást korlátozó rendeletét bírálták. Mint mondta, a keresztény szolidaritás nem azt diktálja, hogy ellenőrizetlenül engedjék be a menekülteket, hiszen a terroristák is ott lehetnek közöttük. Az érsek elmondta, hogy tudomása szerint még a keresztény menekültek között is felbukkant már olyan személy, aki kapcsolatban állt az Iszlám Állammal.

Arról beszélt: nem csak a politikai nyilatkozatok szintjén kell elítélni a keresztényüldözést, hanem tettlegesen is fel kell lépni az üldözöttekért és fel kell világosítani a nemzetközi közvéleményt a helyzet tragikusságáról. Az európai politikában az érsek tapasztalata szerint sok politikus azért kerüli a keresztényüldözés témáját, mert a más vallásúakkal szemben diszkriminatívnak tartaná azt kiemelni. Warda szerint épp ez a szemlélet vezet a keresztények hátrányos megkülönböztetéséhez.

A beszélgetést követően a szervezők átadtak egy „Hungary stands with Iraqi Christians” feliratú molinót a rendezvény hallgatóságának aláírásaival.