Kedvezők maradhatnak az elhelyezkedési esélyek a 2024-es évben is. A Makronóm Intézet elemzője a friss, munkaerőpiaccal kapcsolatos KSH-adatokat értékelte. Várakozásai szerint a foglalkoztatottak száma az idei évben kismértékben tovább emelkedhet a gazdasági növekedés ismételt beindulásával.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője
Decemberben éves szinten további 21 ezer fővel, 4,724 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma. Ugyan a havi adatok visszaesést mutatnak, ezek kevésbé megbízhatók, így azokból messzemenő következtetést nem érdemes levonni. A megbízhatóbb háromhavi mozgóátlag azt mutatja, hogy a tavalyi év utolsó hónapjaiban magas szinten stagnált a foglalkoztatás.
A múlt év egészét tekintve a foglalkoztatottak száma kismértékben, 29 ezer fővel, 4,724 millióra növekedett, ami mindenképp kedvező, amennyiben figyelembe vesszük, hogy a gazdasági teljesítmény, ha csak kismértékben is, várakozásunk szerint 0,5 százalékkal visszaesett az év egészét tekintve.
A foglalkoztatás emelkedéséhez, illetve a visszaesés elkerüléséhez hozzájárulhatott az elmúlt évek beruházásainak termelőre fordulása, amely munkaerő-keresletet teremtett. Ezenfelül az is támogatta, hogy a munkaerőhiány – habár enyhült a belső kereslet mérséklődése miatt – több ágazatban is fennmaradt, így az állásvesztettek újra el tudtak helyezkedni.
A munkanélküliségi ráta a tavalyi negyedik negyedévben 4,4 százalékra nőtt, amelyre legutóbb 2021 elején volt példa, azonban ez továbbra is alapvetően alacsony szintet jelent. A ráta emelkedésében, figyelembe véve a foglalkoztatási szint kismértékű növekedését, az aktivitás fokozódása játszotta a fő szerepet.
Ezt is ajánljuk a témában
A friss KSH-adatokat elemezve látható, hogy tavaly novemberben a bruttó átlagkeresetek a megelőző hónapokkal azonos ütemben, 14,1 százalékkal emelkedtek. Az átlagot felfelé húzta az oktatási bérek növekedése.
Az aktívak számának bővülését a megélhetési költségek emelkedése indokolta a magas infláció nyomán. Éves szinten a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal 4,1 százalékra nőtt. A növekedés minden korcsoportban megfigyelhető volt, a legnagyobb emelkedés a fiatalok körében történt, viszont a 12,8 százalékos ráta uniós összehasonlításban továbbra sem kiemelkedő, alacsonyabb, mint az EU-átlag (14,4 százalék) az első 3 negyedév adatai alapján.
Ugyanakkor előre tekintve a fenti kedvező folyamatnak tekinthető, mivel az aktivitás fokozódása növeli a bevonható munkaerő-tartalék mértékét, ami támogatja a gazdasági kilábalást.
Várakozásaink szerint a foglalkoztatottak száma az idei évben kismértékben tovább emelkedhet a gazdasági növekedés ismételt beindulásával. Ugyanakkor a munkaerőpiac kínálati oldala ma már korlátokba ütközik a demográfiai folyamatok nyomán, a meglévő munkaerő-tartalékokat nehezebb bevonni, valamint aktivizálni, ez pedig a munkaerőhiány erősödését vetíti előre.
Ez viszont kedvező hatást gyakorolhat a bérezési folyamatokra, azon keresztül pedig a belső keresletre, támogatva a gazdaság bővülését.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
A Z-generációt szakértette meg a német Die Welt, különös következtetésre jutott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Új vállalkozásfejlesztési központ segíti a hátrányos helyzetűeket.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
