Az olajkereskedelemre vonatkozó szankció egyik kiskapuját könyörtelenül kihasználva Bulgária orosz kőolajszármazékot szállít majdnem egy éve – többek között az EU-s országokba. Nem mellesleg ezzel 1 milliárd dollárt keresett Moszkvának.
Tavaly decemberben – elfogadva az érvelést, amely szerint nem tudja biztosítani az ország energiaellátását más módon – az Európai Unió mentességet adott Bulgáriának az orosz tengeri kőolajimport tilalma alól. Brüsszelnek egyetlen kikötése volt: Szófia csak az ország energiaszükségleteit fedezheti a vásárlásokból, és nem adhatja tovább külföldre a kőolajból készített származékokat. Bulgária természetesen bólintott – majd kihasználta azt a szankciós lyukat, amely eleve bele volt építve a megállapodásba.
A balkáni állam legnagyobb olajfinomítója Burgaszban található, és történetesen az orosz Lukoil tulajdonában van. Ez biztosítja az ország gázolaj- és benzinszükségletének 80 százalékát – nem beszélve a GDP-hez nem csekély mértékű hozzájárulásról.
Így az a helyzet állt elő, hogy Bulgáriában az Oroszországból vásárolt olajat egy orosz vállalat finomítja.
Ebben még nincsen semmi meglepő, Magyarország is mentességet kapott az orosz olajimportra vonatkozó tiltó rendelkezések alól, ugyanolyan indokkal, mint Bulgária: másképpen nem tudja megoldani az ország energiaellátását. Csakhogy míg Budapest valóban a magyar energiabiztonság érdekében vásárolja az egyébként agyonszankcionált energiahordozót, Bulgáriában a Lukoil elosztó piaccá vált, és bőszen kereskedni kezdett a finomított származékokkal.
Elméletileg az Európai Unió kitétele a reexport tilalmáról megakadályozta volna, hogy Bulgáriából az orosz olajból orosz vállalat által finomított termékeket továbbértékesítsék külföldre. Csakhogy az állam egyszerűen „túlvásárolta” magát. Megtehette, hiszen az nem volt kikötés, hogy mennyi olajat vehet Moszkvától. Így aztán több millió hordónyi olajfelesleg halmozódott fel, amely szépen be is került a Lukoil finomítójába – hogy az aztán többek között EU-s tagállamoknak (egy nagyobb mennyiséget szállító hollandiai és egy máltai fuvarról bizonyosan tudni) adja el.
Egyszerűen: Szófia két esetben engedélyezheti az exportot. Ha a szállítmányok Ukrajnába mennek (kizárólagosan belföldi használatra), vagy ha a kapacitások nem teszik lehetővé, hogy a felesleget biztonságos körülmények között tárolják. Ez utóbbi volt az a kiskapu, amelyen keresztül (a tárolókapacitás hiányára hivatkozva) a Lukoil mintegy 3 millió hordónyi üzemanyagot exportált.
Ennél sokkal többet keresett az üzleten Oroszország: a Kreml mintegy 1 milliárd dollárt zsebelt be a tranzakciókból, míg a Lukoil 500 milliós nyereséggel zárta eddig a szankciós lyukat kihasználó kereskedelmet.
A felzúdulásra a bolgár pénzügyminiszter próbált magyarázatot adni. Aszen Vaszilev szerint a finomítónak mindössze 10 napnyi a tárolókapacitása, így a felhalmozódott feleslegre kiadták az exportengedélyt. Szavainak némileg ellentmond, hogy a kormány hivatalos adatai szerint a Lukoil Bulgária három hónapnyi szükségletét képes tárolni, ami a „biztonságos tárolás hiánya miatti export” indoklását már egészen más megvilágításba helyezi.
A történet valódi pikantériáját az adja, hogy Bulgária jogi értelmében semmilyen szankciós kitételt nem szegett meg. A Lukoil is maradéktalanul betartotta a megállapodást, mindössze élt azzal a lehetőséggel, amely eleve bele volt építve annak szövegébe.
Ez azonban most kevés Brüsszelnek. A dolog különösen kínos a napokban bejelentendő új, immár tizenkettedik szankciós csomag árnyékában, így az Európai Bizottság haladéktalanul vizsgálatot indít az ügyben. Bulgáriában a nyár óta regnáló új kormány vezetője, Nikolaj Demkov úgy fogalmazott: rendkívül meglepődött a szankcióelkerülési technika nagyságán, és közölte, hogy extraadót vetnek ki a Lukoilra, hogy csökkentsék a Kreml hadikiadásokra fordítható összegét – és növeljék Bulgária nyereségét az olajüzletből.
A bolgárok mindenesetre felajánlották Brüsszelnek, hogy az eredetileg 2024 decemberéig tartó mentességet már októberben megszüntetik, folyamatosan hangoztatva, mennyire meg vannak döbbenve. „Nem érezzük magunkat felelősnek” – hangoztatja az új kormány,
elfelejtve azt az apróságot, hogy a Lukoillal a gyümölcsöző üzlet a mai napig tart, tehát a Demkov kormányalakítása óta eltelt öt hónapban is ömlöttek a pénzek mind a Kreml, mind a bolgár államháztartás kasszáiba.
A szófiai kormány (hogy Brüsszelnek kedvezzen) most bágyadt kísérleteket tesz a mentesség megszüntetésére, igaz, a képviselők sorra tesznek keresztbe a próbálkozásoknak. Nem véletlenül: a saját profit felülírja a sokat hangoztatott uniós szolidaritást. Az Európai Bizottság azonban feltehetően szigorítani fog a szankciós előírásokon, kiemelten figyelve arra, hogy a bolgár játszadozáshoz hasonló esetek száma csökkenjen a jövőben.
Az eset kísérteties fényben világítja meg az egyébként holtsápadtan teljesítő szankciók hatásosságát. Egy uniós tagország, amely elfogadta és kötelezőnek tekintette az EU által meghozott rendelkezést, az Európai Bizottság orra előtt csinált bolondot mindenkiből, miközben vígan üzletelt az oroszokkal.
Ennek fényében talán már nem is olyan meglepő, hogy saját bevételeinek növelése érdekében Bulgária arra is hajlandó, hogy megpróbálja tönkretenni egy másik tagállam, Magyarország energiaellátását azzal, hogy extrém módon megemeli a gáztranzit összegét. Ha hazánk csinált volna olyan svindlit, amilyet a bolgárok lassan egy éve folytatnak, az Európai Bizottság már habzó szájjal tombolna és fenyegetőzne anatémával. Szófiával szemben úgy tűnik, nagyobb a tolerancia.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukránok a teljes leállítással fenyegetőznek, Bulgária közben a tranzitdíj soha nem látott emelésével akarja ellehetetleníteni az orosz gázszállítást Magyarország felé. Előbbi blöff lehet, utóbbiból adódhatnak komoly problémák.
Ezt is ajánljuk a témában
A város polgármestere kijelentette, hogy képesek megrendezni az Eb-selejtezőt a plovdivi stadionban, így úgy tűnik a C helyett mégis a B-terv lép életbe, de biztosat már csak a meccs után mer mondani az ember.
Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Észtországban a lakosság 70 százaléka él panelházakban.
Közzétette jelentését a Nemzetközi Valutaalap az országok várható idei gazdasági növekedéséről. Brüsszel és Washington foghatja a fejét, ha rápillant az orosz adatokra.
Újabb bizonyítékok kerültek elő.
Az izraeli háború kitörése óta a globális olajpiacot semmi nem zavarja össze. A lehetséges forgatókönyvek közül egy Izrael–Irán konfliktus jósolta a legnagyobb káoszt, de úgy tűnik, a nyugalmából ez sem zökkentette ki a kereskedelmet.
Idén június 12–15. között ismét a magyar filmet ünneplik Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Magyar Mozgókép Fesztivál immár hagyományosan életműdíjakkal ismeri el a legjobbakat, akikhez kapcsolódóan számos alkotást is levetítenek majd.
Két választást is rendeznek hazánkban június 9-én, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a határidőkkel és szabályokkal.
