A szegénységet gyakran hozzák összefüggésbe a munkanélküliséggel, azonban hiába van valakinek munkája, világszerte dolgozó emberek milliói élnek a mélyszegénységben, azaz napi 1,90 dollárnál kevesebből.
Szerencsére az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a szegénységben élő munkavállalók száma a világon. A Visualcapitalist portál arra vállalkozott, hogy ábrázolja, miként változott 1991 óta a dolgozó szegény népesség száma.
Gilbert Fontana grafikonja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai alapján mutatja be a világ dolgozó szegényeinek regionális megoszlását, és azt, hogy miképp változott ez az elmúlt évtizedekben.
Akkor a vizsgált néptömeg többsége Kelet-Ázsiában élt, leginkább Kínában, amely egészen a közelmúltig a világ legnépesebb országa volt. A kínai gazdasági reformoknak és az olyan politikai reformoknak köszönhetően azonban, mint a Nemzeti szegénység csökkentési terv, az országban emberek milliói kerültek ki a szegénységből.
Ma Afrika szubszaharai része az a régió, ahol a legnagyobb a dolgozó szegények koncentrációja: 2021-ben a Szubszaharai Afrikát alkotó 49 országból 11-ben a dolgozó, de szegénységben élők aránya meghaladta a lakosság felét.
Íme egy pillantás erre a 11 országra, és hogy dolgozó népességének hány százaléka él rendkívüli szegénységben:
Munkavállalói szegénységi ráta (a teljes népesség %-ában)
1 Burundi 79%
2 Madagaszkár 76%
3 Kongói NDK 69%
4 Malawi 65%
5 Közép-Afrikai Köztársaság 63%
6 Guinea-Bissau 61%
7 Mozambik 61%
8 Kongó 59%
9 Zambia 56%
10 Angola 52%
11 Libéria 51%
A lista első helyén Burundi áll, ahol a dolgozó lakosság 79 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Ennek egyik oka az ország nehézségekkel küzdő gazdasága – Burundiban a világon a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP.
Az ország gazdasági körülményei miatt sokan küzdenek az alapvető szükségleteik kielégítéséért. Becslések szerint például a burundi városi lakosok 40 százaléka nem jut biztonságos ivóvízhez.
De Burundi nincs egyedül, más országokban, például Madagaszkáron és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is a dolgozó lakosság több mint kétharmada mélyszegénységben él. Kérdés az, hogy képesek lesznek-e valaha olyan szegénységcsökkentési tervet végbe vinni, mint Kína?
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
Bár már minden fontos kérdés eldőlt, a Ferencváros – Újpest derbit mindig hatalmas érdeklődés kíséri. Most sem történik másként...
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
