Kevéssé pesszimisták ma már a német cégek, mint egy-két hónapja voltak. A gázhiány réme jelentősen enyhült és a gazdasági visszaesés is enyhébb lehet a korábban vártnál. Persze az infláció elhúzódhat Németországban is.
Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata írása a Makronómon.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) november második felében nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint – az erre az évre valószínűsített 3,1 százalékot követően – a világgazdaság teljesítménye 2023-ban csupán 2,2 százalékkal bővül, (ami jóval szerényebb mértékű növekedést jelent az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt készült prognózishoz képest), s ez 2024-ben sem lesz magasabb 2,7 százaléknál.
Az OECD szakértői szerint a gazdasági növekedés hajtóereje Ázsiában keresendő, míg Európa, továbbá Észak- és Dél-Amerika teljesítménye csak nagyon lassan fog bővülni. Ez
A párizsi székhelyű szervezet szerint az euróövezetben a növekedés mértéke jövőre fél százalékra zsugorodik, majd 2024-ben várhatóan 1,4 százalékra emelkedik.
Amerika és Németország viszonyáról lásd az alábbi elemzésünket.
A kilátások nagyon bizonytalanok; megjegyezve, hogy amennyiben súlyosabb lenne az energiahelyzet, a növekedés mértéke még alacsonyabb lenne. „A magasabb infláció és az alacsonyabb növekedés az a súlyos ár, amit a világgazdaság fizet Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt" – olvasható az elemzésben, amely szerint 2023-ban az infláció kissé mérséklődik, de még mindig magas marad. Az infláció elleni küzdelemnek mostantól prioritást kell kapnia – írják az OECD szakértői, akik úgy látják, hogy az idei tél komoly kihívást jelent.
A helyzet „azonban csak 2023/2024 telén válik igazán kritikussá, mivel
a gáztárolók feltöltése a következő évben még nehezebbé válhat.”
A magasabb gázárak és a gázellátás esetleges zavarai 2023-ban és 2024-ben jóval gyöngébb növekedést, ugyanakkor magasabb inflációt válthatnak ki Európában és az egész világon.
A gázválság friss fejleményei kapcsán érdemes elolvasni az alábbi anyagunkat.
A fejlett ipari országok szervezete Németország esetében – az ez évre jelzett 1,7 százalékos növekedés után,
Ezek szerint a bruttó hazai termék mennyisége jövőre 0,5 százalékkal zsugorodna, amit 2024-ben 1,5 százalékos növekedés követne.
„Az energiaárak nagyfokú ingadozása és a nehéz energiaellátás elbizonytalanítja a vállalkozásokat és a háztartásokat" – mondta Nicola Brandt, az OECD berlini központjának vezetője a Reuters hírügynökségnek. „A magas infláció miatt a reáljövedelmek csökkennek, ami kihat a fogyasztásra." Az oroszországi gázszállításoktól való erőteljes függősége és az ellátási láncok megszakadása miatt az ipari exportra nagy hangsúlyt fektető
Az OECD szakértői azonban a remény jeleit is látják. Az ellátási láncok áthelyezésével és a megújuló energiák elterjedésével kapcsolatos nagy beruházási igény stabilizáló hatást gyakorol, emellett a jelentős rendelésállomány és az ellátási láncok szűk keresztmetszeteinek enyhülése miatt az export is várhatóan fellendül. „Az infláció ugyanakkor továbbra is magas marad az energia- és termelői áraknak a fogyasztókra való áthárítása, az euró leértékelődése és a növekvő bérnyomás miatt" – olvasható a jelentésben.
A Német Szövetségi Bank november végén nyilvánosságra hozott havi jelentése szerint
„Az infláció mértéke százalékban kifejezve 2022/2023 fordulóján túl is kétszámjegyű maradhat", a kormányzat által tervezett gázárkedvezmény ugyanakkor enyhítheti a fogyasztók terheit.
Év/év összevetésben az inflációs ráta októberben 10,4 százalékra emelkedett; a Bundesbank szakértői ugyanakkor a másodlagos hatások megnövekedett kockázatát jelezték. Ha a kétszámjegyű infláció nyomán a szociális partnerek magasabb béremelésekben állapodnak meg, a munkaadók magasabb bérköltségei tovább erősíthetik az inflációt.
A müncheni gazdaságkutató intézet, az Ifo által számított, az üzleti légkör változását mutató úgynevezett Ifo-index a szeptemberi 84,3 és az októberi 84,5 pontról novemberben 86,3 pontra emelkedett. Igaz, ez még mindig alacsonyabb a nyári 88 és fél pont körüli szintnél, az orosz-ukrán háború kitörése előtti 99,8 pontról nem is beszélve.
A mintegy 9 ezer vállalatvezető véleménye alapján számított jelzőszám mögött ellentmondásos a kép. A vállalatok kevésbé elégedettek aktuális üzletmenetükkel, mint az ősz folyamán voltak, sőt folytatódott a június óta tartó romlás;
Clemens Fuest professzor, az Ifo elnöke szerint az aktuális helyzet romlásából és az üzleti várakozások javulásából kirajzolódó összkép arra utal, hogy a német gazdaság küszöbön álló recessziója kevésbé lesz olyan mély, mint azt sokan korábban feltételezték.
A feldolgozóiparra egyértelműen igaz a gazdaság egészére jellemző kép, azaz az aktuális helyzet megítélésének romlása és az üzleti várakozásokkal kapcsolatos pesszimizmus enyhülése.
A szolgáltatói szektorban hasonló a helyzet. Az üzleti légkör egyértelműen javult – a vállalatok kevésbé borúlátóak a következő hónapokat illetően, de az aktuális helyzettel kapcsolatos elégedetlenség tovább erősödött.
A kereskedelmi vállalatok körében az aktuális üzleti helyzet kismértékű, a közeljövővel kapcsolatos várakozások pedig egyértelmű javulást mutatnak. Mindazonáltal minden második vállalat borúlátóan tekint a következő hónapokra.
Hasonló a helyzet az építőiparban: a vállalatok aktuális üzleti helyzetének megítélése egyértelműen javult, s nincs ez másként az üzleti várakozásoknál, bár az utóbbiakat továbbra is mély pesszimizmus jellemzi. Ami a beérkező rendelések csökkenését látva aligha tekinthető véletlen jelenségnek.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal november végén nyilvánosságra hozott számítása szerint 2022 harmadik negyedévében a német gazdaság teljesítménye – az orosz-ukrán háború, a magas infláció és a megszakadt ellátási láncok ellenére, a szakértők által várt 0,3 százaléknál erőteljesebb dinamikát elérve, az első negyedévi 0,8 és a második negyedévi 0,1 százalékos növekedést követően – 0,4 százalékkal haladta meg az előző, második negyedévit. Azaz:
A 0,4 százalékos németországi növekedési dinamika a 0,2 százalékos EU-, illetve euróövezeti átlag éppen kétszerese. Az EU tagországai közül Spanyolországban és Franciaországban az uniós átlaggal azonos mértékben, szintén 0,2, míg Olaszországban valamivel erőteljesebben, 0,5 százalékkal bővült a gazdaság.
Néhány kisebb uniós és Németországgal szomszédos államban (Hollandia, Belgium, Ausztria, Csehország, Ausztria) ezzel szemben csökkenést regisztráltak. Az előző év harmadik negyedévihez képest azonban az EU-tagállamok többségében magasabb növekedést értek el Németország 1,2 százalékos mutatójánál.
A harmadik negyedévben a növekedést elsősorban a magánfogyasztás hajtotta: az infláció és az energiaválság ellenére a fogyasztók kihasználták a koronavírus-járvány szinte valamennyi korlátozásának feloldását. A magánfogyasztói kiadások egy százalékkal voltak magasabbak, mint a második negyedévben.
A kormányzati fogyasztási kiadások viszont nagyjából változatlanok maradtak. Az építési beruházások ismét 1,4 százalékkal csökkentek. Ezzel szemben a vállalatok 2,7 százalékkal többet költöttek eszköz-beruházásokra, azaz főként gépekre, berendezésekre és járművekre.
Ezt azonban bőven ellensúlyozta az autóiparban és a gépgyártásban bekövetkezett termelésbővülés. A gazdasági teljesítmény a szolgáltatási ágazatok többségében is emelkedett.
Dinamikus növekedés volt tapasztalható a kereskedelem, szállítás, vendéglátás (+3,3 százalék), a közszolgáltatások, oktatás, egészségügy (+4,5 százalék) és az egyéb szolgáltatások (+5,4 százalék) területén.
A harmadik negyedévi gazdasági teljesítményt mintegy 45,6 millió németországi munkavégzéssel rendelkező munkavállaló hozta létre, ami csaknem félmillióval több az egy évvel korábbinál, s ez egyben új rekordot jelent. A gazdaságban az összes ledolgozott órák száma erőteljesen, 2,2 százalékkal nőtt.
Sok közgazdász – legalábbis a teljesítmény várható alakulását illetően – fagyos téli félévre számít Európa legnagyobb gazdaságában. A 2022 második és harmadik negyedévével összehasonlítva alacsonyabb GDP-re számítanak; de
amikor a bruttó hazai termék az év egészében több mint négy százalékkal zsugorodott.
A gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó kutatói műhelyek néhány héttel korábban még biztosra vették, hogy Németország gazdasága a téli félévben, (azaz 2022 októbere és 2023 márciusa között) recesszióba csúszik, s ez 2023 egészére vonatkozóan a negatív tartományba taszítja a gazdasági teljesítmény változását. Vita csak arról alakult ki, hogy milyen mértékű lesz a gazdasági teljesítmény zsugorodásának mértéke.
A szövetségi kormány az első három negyedév növekedése alapján azzal számol, hogy 2022 egészében 1,4 százalékkal nő a gazdasági teljesítmény, a jövő évre azonban a bruttó hazai termék 0,4 százalékos csökkenését valószínűsíti a fejlődés télen várható lefékeződése következtében.
E tekintetben különösen figyelemre méltó az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) őszi konjunktúra-felmérése, amely alapján 2023-ra 3 százalékos gazdasági visszaesést jeleznek, szemben a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács által feltételezett, mindössze 0,2 százalékos GDP csökkenéssel.
A Handelsblatt vezető üzleti-gazdasági napilap által rendszeresen megkérdezett szakértők közül Fritzi Köhler-Geib, az Újjáépítési Hitelintézet (KfW) vezető közgazdásza szerint az eddigi enyhe időjárás, a feltöltött gáztárolók és a formálódó LNG-terminálok tervei a gazdaság enyhe javulása mellett szólnak.
Mint fogalmazott, „indokolt az Ifo által tapasztalt üzleti várakozások enyhe javulása, miután a vállalatok az utóbbi időben olyan burjánzóan pesszimisták voltak, mint amilyenre csak a legnagyobb recessziók előtt volt példa”.
Azonban az, hogy Németországban télen ilyen mértékű hiány lépne fel, az állami hitelintézet vezető szakértője szerint ma már egészen valószínűtlen, tekintettel a széles körű tárolási lehetőségekre, valamint az iparban és a háztartásokban tapasztalható megtakarításokra.
Jörg Krämer, a Commerzbanknak a Handelsblatt által idézett vezető közgazdásza szerint „az üzleti várakozásoknak az Ifo előrejelzésében megjelenő erősödése azt mutatja, hogy a vállalatok látják a gazdasági keretfeltételek bizonyos mértékű javulását. A gázadagolás kockázata például jelentősen csökkent az elmúlt hetekben, és a német kormány masszívan megnövelte a segélycsomagját. Emellett enyhültek az alapanyaghiány okozta nehézségek is.
Továbbra is recesszióra számítok, de minden eddiginél kevésbé tartok a gazdasági összeomlástól" – mondta a a Commerzbank vezető közgazdásza.
Jens-Oliver Niklasch, a baden-württembergi tartományi bank (LBBW) szakértője szerint a német gazdaság „előrelépett a vészjóslás és a borúlátás zónájából a normális recessziós aggodalmak birodalmába.
A várakozások katasztrofálisak voltak, most csak borúsak.
Ehhez valószínűleg hozzájárult a gáztárolók sikeres kiépítése és a fiskális politikai intézkedések. Emellett az ellátási láncok ismét valamivel stabilabbnak tűnnek. De ne áltassuk magunkat: ezek a recesszió indikátorértékei. Tehát a jelentős növekedés ellenére kevés ok van az enyhülésre."
Andreas Seuerle, a frankfurti székhelyű Dekabank szakértője szerint „az üzleti várakozások jelentős korrekciója esedékes és logikus volt. Ennek három oka van. Először – a szövetségi kormány jelentős segélycsomagokat állított össze, amelyek segítenek stabilizálni a gazdaságot.
Másodszor – az üzleti várakozások felmérésének hat hónapos időszaka májusba csúszik, amikor az időjárással kapcsolatos ellátási szűk keresztmetszetek már nem játszanak meghatározó szerepet.
Harmadszor – az üzleti várakozások az ukrajnai háború és az abból eredő bizonytalanságok hatására omlottak össze, ami a koronavírus-válság csúcs fázisához hasonló gazdasági visszaesést sejtetett. Ezt ma már senki sem várja el. Az, hogy Németország recesszióba csúszik, vitathatatlan, de nem kell félelmetes összeomlástól tartani."
Végül Thomas Gitzel, a liechtensteini székhelyű VP Bank vezető közgazdásza szerint
"Hurrá, elmarad a világvége! Gázhiány, áramszünetek, anyaghiány és pénzpiaci válság voltak az elmúlt hetek címszavai. Mindenki meglepetésére azonban a német gazdaság a vártnál jobb növekedést ért el
a harmadik negyedévben. A jelenlegi helyzet tehát sokkal kevésbé vészes, mint az általános hangulat. Ezt tükrözi az Ifo üzletiklíma-index is."
November 25-én a Bundestag, a törvényhozás alsóháza elfogadta a 2023-ra szóló szövetségi költségvetést, amely az első olyan büdzsé, amelyet az SPD, a Zöldek pártja és az FDP alkotta „közlekedési lámpa-koalíció” állított össze.
Christian Lindner (FDP) szövetségi pénzügyminiszter a parlamenti vitában hangsúlyozta, hogy – miután az előző három költségvetési évben kivételes szabályt alkalmaztak –, 2023-ban először tartják be az adósságféket.
Ami azért lehetséges, mert
A 2023-as normál költségvetés így 476,3 milliárd eurós kiadást és 45,61 milliárd eurós új adósságot irányoz elő. Ez az új adósság az adósságplafonon belül, a még megengedett határon van.
Lindner pénzügyminiszter a parlamenti vitában rekordösszegű könnyítésekről és rekordösszegű beruházásokról beszélt, Bettina Hagedorn, az SPD költségvetési politikusa szerint pedig olyan költségvetés került a Bundestag elé, „amely nemcsak a volumenét tekintve óriási, hanem a kor követelményeire is megtalálja a megfelelő válaszokat".
Ezek közé tartozik a lakhatási támogatás milliárdos reformja, a rászorulók fűtési költségeinek támogatása és az adókedvezmények.
2023-ban 48 millió polgárnak kevesebb adót kell majd fizetnie. Az állam 18,6 milliárd euró bevételtől esik el azáltal, hogy a jövedelemadó kedvezményeken keresztül mérsékli az infláció hatásait. Cserébe tehát nő az adómentesség alapösszege, azaz az a jövedelem, melynek után nem kell adót fizetni. Az adótábla egyéb pontjait is kiigazítják, kompenzálandó az inflációnak a vásárlóerőre gyakorolt mérséklő hatását.
A név szerinti szavazás során 379 képviselő szavazott a költségvetési tervezet mellett, 283 ellene. A költségvetés december közepén kerül a Bundesrat, a szövetségi törvényhozás felsőháza elé, s a tervezet azt követően emelkedhet törvényerőre.
(Fotó: 123RF)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Míg a lengyelek Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal üzletelnek, addig a magyar kormány a német vállalatokkal kötött megállapodásokat.
Idén június 12–15. között ismét a magyar filmet ünneplik Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Magyar Mozgókép Fesztivál immár hagyományosan életműdíjakkal ismeri el a legjobbakat, akikhez kapcsolódóan számos alkotást is levetítenek majd.
Két választást is rendeznek hazánkban június 9-én, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a határidőkkel és szabályokkal.
