A drasztikusan megromlott kamatkörnyezet miatt döntött így a kormány.
A kormány döntése alapján a diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot:
– jelentette be a gazdaságfejlesztési miniszter a kormány Facebook-oldalán kedden.
Nagy Márton úgy fogalmazott: az elhibázott brüsszeli szankciók az „egekbe lökték” az energiaárakat és az inflációt. Sorra dőlnek meg a történelmi rekordok, egész Európa ettől szenved. A miniszter felidézte, hogy a szankciós kamatfelár letörése, így a családok és a teljes foglalkoztatás megvédése érdekében a kormány már korábban kamatstopot vezetett be a lakossági hitelekre, majd ezt kiterjesztette a kkv-szektorra is.
Itt azonban nem álltak meg, a kormány a drasztikusan megromlott kamatkörnyezet miatt megvizsgálta a diákhitelek helyzetét, amelyet már közel 500 ezren vettek igénybe és mintegy 250 ezer diploma megszerzéséhez járult hozzá – jelezte.
„Megállapítottuk, hogy amennyiben a kormány nem intézkedik, úgy a szabadon felhasználható Diákhitel1 kamatát a duplájára, több mint 10 százalékra kellene felemelni; ezzel több mint 100 ezren kerültek volna nehéz helyzetbe” – fogalmazott Nagy Márton.
magyar fiatalok ezrei essenek el a továbbtanulás lehetőségétől – hangsúlyozta. Hozzátette: mindent el kell követni, hogy aki akar és képes rá, az tanulhasson, meg kell védeni a fiatalokat.
A kormány ennek tudatában arról döntött, hogy a lakosságot és a vállalkozásokat követően a diákhitelekre is kiterjeszti a kamatstopot – közölte a gazdaságfejlesztési miniszter.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Home office, remote, hibrid munkarend, a covid előtt ezek sokaknak ismeretlen fogalmak voltak, mostanra a munkahelyek alapjait képezik.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Az antifák a mostani „kulturális elit” rohamosztagosai lettek a világhírű szociológus szerint.
Eláruljuk, az égvilágon semmi. No de akkor mégis, miért nem értékesítői állást hirdetnek a cégek? Ennek jártunk most utána egy szakértő segítségével.
