Elzárkózik, de nem bezárkózik: globális játékossá tette Kínát a globalizáció

Felszállás a „globális lánc-expresszre”

Kína 2001-es csatlakozása a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), ahogyan a globális ellátási láncokba való integrációja is, segítette gazdasági fejlődését és ipari modernizációját – véli Yi Xiaozhun, a WTO korábbi főigazgató-helyettese. 

A Tsinghua Egyetem Közpolitikai és Menedzsment Iskolája által szervezett pekingi rendezvényen tartott beszédében Yi kiemelte, hogy Kína dinamikus gazdasági fellendülése az elmúlt évtizedekben a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való belépés előnyeinek tulajdonítható.

A volt kereskedelmi miniszterhelyettes szerint az a tény, hogy Kína kötelezettséget vállalt a világ felé való nyitásra,

Mindez pedig megerősítette a multinacionális vállalatok bizalmát a kínai beruházásokkal és gyárak építésével kapcsolatban, tette hozzá a közgazdász. 

Továbbá kiemelte, hogy Kína ipari rendszere, köszönhetően annak, hogy az ország igazodik a WTO-szabályokhoz, mára mélyen integrálódott a globális ellátási láncokba. Ezt alátámasztja a kínai gyártás hozzáadott értéke, amely a világ összértékének közel 30 százalékát teszi ki.

Jiang Xiaojuan, az Országos Népi Kongresszus Állandó Bizottságának tagja, a Közpolitikai és Menedzsment Iskola és a Tsinghua Egyetem Intézetének dékánja szerint Kína kereskedelme és gazdasági növekedése megtestesítette az ország kézzelfogható fejlődését a munkahelyteremtés, a gyártás és a technológiai fejlődés terén. 

A fogyasztók szerinte világszerte prémium, de megfizethető kínai termékeket élvezhetnek, ami hosszú ideig segített visszafogni az inflációt is. Eközben Kína óriási piacot biztosít számos elsődleges cikk exportőrének, és hatalmas piacot kínál a külföldi befektetőknek, mondta véli. Szerinte egyes nyugati sajtóorgánumok tévesen értelmezték Kína gyors növekedését, ugyanis azt állították, hogy az ázsiai gigász növekedése más WTO-tagok érdekeinek feláldozását jelenti. 

Szükséges folytatni a gazdasági globalizációt

Yi elárulta, arra számít, hogy Kína továbbra is a multilateralizmus bajnoka marad, ellenállva a kereskedelmi protekcionizmusnak és a geopolitikai bizonytalanságnak, eközben a piacnyitás folytatására szólított fel, hogy a kínai gazdaság vonzani tudja a multinacionális vállalatokat.

ami miatt a multinacionális vállalatoknak diverzifikálniuk kell az ellátási forrásaikat, hogy javítsák a saját és a globális gazdaság ellenálló képességét is. 

A folyamatban lévő globális ipari átrendeződés közepette Kínának folytatnia kell nyitási ígéretét, hogy csökkentse kereskedelemi és befektetési költségeit. Így az ország a világkereskedelem és a gyártás alacsony költségű célpontjává válna, ezáltal pedig a multinacionális vállalatok továbbra is ragaszkodnának Kína hatalmas piacához, árulta el Yi.

Jiang zárásképp hozzátette: „A globális ipari és piaci átszervezés elengedhetetlen a felgyorsult digitális globalizáció közepette, ami azt jelenti, hogy Kínának még szélesebb körben kell megnyitnia iparágait, hogy több erőforrást és piacot tudjon összekapcsolni, fokozva az ország versenyképességét a globalizáció digitális korszakában”.