A jegybanki állását hagyta ott a fóliasátorért, hogy visszahozza gyermekkorunk ízeit

2021. november 18. 15:58

A multik miatt elértéktelenedett a magyar termék – állítja Csorba Noémi, a Falusi Kosár kezdeményezés alapítója, akinek célkitűzése, hogy a magyar mezőgazdaságot újra elismertté és megbecsültté tegye. A cégvezető üdvözli a kiskereskedelmi láncok nyitását a magyar termékek felé, de ettől a kistermelő szerinte még nem kerül előnyös helyzetbe. A Falusi Kosár megálmodója szerint elsősorban a gazdák megítélésén kell javítani, mivel a kereskedők sokszor lenézik a mezőgazdaságban dolgozókat és visszaélnek a helyzetükkel.

2021. november 18. 15:58
null
Takács Zsolt

Honnan jött az ötlet a Falusi Kosár megalapítására?

Csongrád-Bokroson nőttem fel, ami egy nagyon kicsi falu, ahol mindenki a mezőgazdaságból él. A családom már harmadik generáció óta foglalkozik zöldségtermesztéssel és a budapesti kollégáim csodálattal tekintettek a családunk által megtermelt zöldségekere.

Senki sem értette, hogy az ilyen nagyszerű magyar termékek miért nem kerülnek be a boltok polcaira.

Egyre többen érdeklődtek a hazai termékek iránt és ennek nyomán kezdtem el komolyabban foglalkozni a kereskedelemmel. Eleinte csak egy zárt Facebook csoportban árultuk a saját terményeinket, de akkora volt rá a kereslet, hogy elővettem a kommunikációs és marketing énemet és kitaláltam a Falusi Kosár alapötletét 2020 áprilisában.

A Falusi Kosár célja, hogy a termőföldről egyenesen a konyhába kerüljön a termelői termék. A fogyasztó egy webshoppon keresztül rendelheti meg a termelői termékeket, amiket Csorba Noémiék összeállítanak és az adott átvételi ponton, vagy házhozszállítással eljuttatnak a fogyasztókhoz.

Az ön családja milyen növényeket termeszt?

Nálunk kora tavasszal indul a szezon a fóliasátorban nevelt újburgonyával, káposztákkal. Nyár elejétől pedig számos paprika fajta, cukkini, és más tök félék találhatóak meg a gazdaságunkban. Ősszel terem a sütőtök, az édesburgonya és a cukkini. Nagyon széles palettát termesztünk.

Mekkora területen művelik a földet?

Összesen másfél hektáron, de a föld jelentős része fóliasátor alatt van.

Mivel foglalkozott a Falusi Kosár előtt?

A Magyar Nemzeti Banknál dolgoztam, mint kommunikációs szakértő. Ezt megelőzően is a marketing és a reklámok körül forgott az életem

Óriási váltásnak tűnik.

Mindent egy lapra tettem fel, de ma se csinálnám másképp. Nem tagadom, vannak mélypontok, de van egy mantrám: próbálkozás helyett mindig cselekszem. Egyre inkább megvalósulni látszik, amit megálmodtam. Már Kft-vé nőttük ki magunkat és a

tíz négyzetméteres garázs helyett egy 200 négyzetméteres raktárral üzemelünk,

ráadásul már az első mintaboltunk is hamarosan testet ölt. Álomszerű menetelést hajtottunk végre másfél év alatt.

Korábbi tanulmányai vagy munkái kapcsolódnak valamilyen formában a kereskedelemhez?

Kommunikációt és marketinget tanultam, de a kereskedelem világában nőttem fel.

Gyerekkoromban sokszor aludtam a Nagybani piacon a teherautó hátuljában

amikor a szüleim a megtermelt árut még Budapesten értékesítették. De amint nagyobb lettem és már elsajátítottam a matematika alapjait édesanyámmal együtt árusítottunk a helyi piacokon. A márkaépítés trükkjeit és titkait pedig az előző munkahelyeimen szerzett tapasztalataim alapján tudtam elsajátítani.

Már profitábilisan működik a vállalkozás?

Most kezdjük el elérni azt a szintet, amikor már profitot is termelünk, de annak szinte száz százalékát visszaforgatjuk a vállalkozásba. Sajnos nem könnyíti meg a helyzetünket, hogy Magyarországon még mindig 27 százalékos áfa terheli a zöldségeket és gyümölcsöket. Számomra felfoghatatlan, hogy ezek a friss alapvető élelmiszerek egy kategóriába esnek a dohányáruval és az energiaitalokkal, amelyek rendkívül károsak az egészségre és a környezetünkre egyaránt.

A 27 százalékos áfa hátráltatja a magyar termelőket és kereskedőket?

A legtöbb kistermelő és gazda nem tud áfás számlát kiállítani, mert gazdasági szempontból nem érné meg nekik. Ezzel szemben rengeteg kereskedő kizárólag olyan termelőt vagy nagykereskedést keres fel – függetlenül a minőségtől és származási helytől –, aki tud áfás számlát adni, mert akkor visszaigényelheti a beszerzés áfáját. A hazai mezőgazdaságnak csak egy szűk szegmense az, aki olyan mennyiségben tud előállítani, hogy áfás számlát tudjon kiállítani és kiszolgálhassa a nagy multikat.

Az áfa az egyik legnagyobb akadály, ami a termelők elé tornyosul ma Magyarországon?

Részben igen, de

az elmúlt években nagyon kiszámíthatatlan lett az időjárás.

Idén még április végén is védeni kellett a paprikákat a fagytól, de utána egyből jött egy hőhullám. Az ilyen szélsőséges időjárás nagyon megnehezíti a gazdák munkáját. Ezenfelül óriási problémát jelent a generációváltás is.

A fiatalok már nem akarnak a mezőgazdasággal foglalkozni.

A kiöregedő generáció pedig nem érdekelt abban, hogy modernizálja a termesztést és fenntarthatóbb módon gazdálkodjon.

Az ön családjában biztosítva van a generációváltás?

Az a tervünk, hogy a vállalkozásunk családon belül marad. Szerencsére a szüleim nagyon fiatalok és örömüket lelik a munkájukban. Szerencsére az öcsémet is egyre jobban érdekli a kereskedelem és a mezőgazdaság, bár sem őt, sem magamat nem tudom elképzelni, hogy minden nap a földeken dolgozzunk, de még bármi megtörténhet.

Nehezen találnak értékesítési felületet a magyar termelők?

Alapvetően a kereskedők mentalitásával van a baj.

Sokan lenézik a mezőgazdaságban dolgozó embereket.

Meg kell ismertetni a kereskedőkkel a munkát, ami egy adott zöldség vagy gyümölcs mögött rejlik. Az eladók nem veszik figyelembe, hogy milyen mértékben nőttek a mezőgazdaságban az alapanyagok, a növényvédőszerek és az eszközök árai. Egy fóliasátor tavaly 120 ezer forintba került, de idén már 180 ezer forintért lehet hozzájutni ugyanahhoz a sátorhoz.

Ezenfelül azt látom, hogy a múltban a multik miatt elértéktelenedett a magyar termék, mivel a kamionszámra hozott külföldi tömegtermékkekkel nem tudták felvenni a versenyt a magyar gazdák. Ráadásul a dömpingtermékeknek a minősége se igazán jó. Rengeteg visszajelzést kapunk azzal kapcsolatban, hogy

a gyümölcsök és zöldségek ízével visszahoztuk a vásárlóink gyermekkorát.

Ezeket a pozitív visszajelzéseket mindig megosztjuk a termelőinkkel is, hogy ezzel is bíztassuk őket a folytatásra, és ne adják fel több évtized fáradtságos munkáját.

Mennyi idő alatt jutnak el a termékek a termelőtől a fogyasztóig?

Maximum 48 óra alatt. A központi raktárunkba hozzuk be az árukat a hajnali beszerzőkör után. Ezt követően pedig már meg is kezdődik a csomagolás, hogy mihamarabb átvehessék a csomagjaikat a vásárlóink.

A termelőknek nincs kapacitásuk arra, hogy maguk szállítsák a terményt?

Elvárhatatlan lenne, mert a földeket nem lehet magukra hagyni egy fél napra sem. A családi nyaralásaink hossza maximum két éjszaka volt. Idén a Balatonon nyaraltunk a családdal, de hírt kaptunk arról, hogy óriási vihar van otthon, ami senkit sem hagyott nyugodni még nyaralás közben sem. Szívünk szerint azonnal hazautaztunk volna, hogy a saját szemünkkel láthassuk, hogy minden rendben van a birtokon.

Egyre több magyar termékkel találkozhatunk a multik polcain. Ez egyfajta kártérítés, hogy a külföldi láncok visszaadjanak valamit abból, amit elvettek?

Nagyon örömteli, hogy a legtöbb multi egyre inkább előtérbe helyezi a magyar termékeket, de ezek a kezdeményezések nem segítenek a kistermelőknek. Az őstermelők nem tudnak versenyezni a multik áraival hiszen nem tudják előállítani a termékeket azon az áron, amelyen a multik a vásárlók részére kínálják.

Számunkra legfontosabb szempont a szezonalitás és a frissesség.

Imádom nézni a legmodernebb gazdaságokról készült videókat, sokkal fenntarthatóbb gazdaságot eredményeznek. Másrészt a kistermelői termékek sokkal nagyobb törődést kapnak, és a termőfölddel is találkoznak, nem pedig kókuszrostban nevelkednek a növények és ezáltal a minőségük is sokkal jobb lesz.

Inflációs nyomás érezhető a világgazdaságban. A folyamatos drágulást már a végfogyasztó is érzékeli?

Teljes mértékben. Minden egyes partnerünk árat emelt az elmúlt néhány hétben. A magas üzemanyagárak miatt át kellett ütemeznünk a kiszállításainkat. Óriási nehézséget jelent a csomagolóanyag hiánya és annak drágulása és sajnos nem tudom, hogy ennek a spirálnak mikor lesz vége. Ezt

az inflációs nyomást már minden magyar háztartás érzékeli.

A fogyasztók mennyire keresik a hazait? Sokat változott a magyar vásárlók viselkedése?

Az elmúlt egy évben nagyon sokat változott a fogyasztók hozzáállása a magyar termékek irányába, amihez nagyban hozzájárultak a „Vedd a hazait” szerű programok, valamint a koronavírus.

A családi gazdaságunkban tavaly sohasem tapasztalt forgalom volt.

A magyarok rájöttek arra, hogy veszélyhelyzetben csak egymásra számíthatunk.

Ezenfelül egyre inkább előtérbe kerül a minőség és háttérbe szorul az ár.

Mivel lehetne még jobban erősíteni a hazait?

Egyre több és több „Vedd a hazait” szerű kampányt kellene bevezetni, valamint állami szintű beavatkozásra lenne szükség, akár az áfa csökkentésével vagy más adózási mód bevezetésével. Fontos megjegyezni, hogy az elmúlt években nagyon sok pozitív változást hajtott végre a kormány, de a kereskedőket is ösztönözni kellene a magyar termékek forgalmazására.

Mindenkinek meg kell ismernie, hogy mennyi munka van a mezőgazdaságban.

A vállalkozás indításakor megmutattam a vásárlóinknak, hogy mennyi munkát kell fektetni abba, ami az asztalukra kerül. Mindenki meg volt döbbenve, amikor rövid betekintést nyerhettek a burgonya felszedésébe és válogatásába. Úgy gondolom, hogy a lakosság folyamatos tanításával komoly eredményeket érhetünk el a jövőben.

A szlogenük, hogy újra elismertté és megbecsültté szeretnék tenni a magyar mezőgazdaságot. Hol csúszott félre a magyar agrárium?

Volt olyan év, amikor hihetetlen mennyiségű káposztát termeltünk, így exportra is jutott, de az árut sajnos nagyon méltatlan körülmények között kellett átadnunk a kereskedőknek. Átadáskor lemértük a káposzták súlyát, de a vevő 4 hét múlva a hűtőházában újra lemérte és ez alapján fizette a termények árát, amikorra már a zöldség jelentősen vesztett a víztartalmából, így a súlyából és a minőségéből is. A kereskedők nagyon előnyös helyzetben vannak, ezen javítani kell, és olyan modellt kell kidolgozni, amely jobban védi a gazdákat. Szeretném, hogy a jövőben ne kerülhessenek ilyen kiszolgáltatott és méltatlan helyzetbe a gazdák. Sajnos sokan még most sem veszik ember számba a termelőket és egyszerű parasztként tekintenek rájuk. Ezt én is sokszor megtapasztaltam már gyerekkoromtól kezdve amikor szembesültem olyan „beszólásokkal”, hogy a te szüleid parasztok? Mondanom sem kell mindig ki álltam mellettük, és azért a kemény munkáért, amit nap mint nap végeznek.

A külföldi import mennyire nehezíti meg a magyar termelők dolgát?

Kamionszámra hozzák be külföldről az olcsó termékeket az olyan országokból, ahol a kedvező időjárás miatt folyamatos a termelés. A multik miatt a magyar fogyasztó hozzászokott, hogy az év minden napján ehet paradicsomot és paprikát, pedig ezt a hazai időjárás nem engedi meg.

Az élelmiszeripari e-kereskedelem még nagyon korai fázisban van Magyarországon, viszont óriási mértékben növekszik. Telítettnek mondható már a piac?

Óriási verseny zajlik, mivel

a fogyasztók mindent szeretnének és azonnal.

A multik eltüntették a vásárlók türelmét, akik már néhány órát sem tudnak várni egy adott termékre. Több szolgálató is van, akik hatalmasat robbantottak a piacon, de úgy gondolom még mindig van hely új belépők számára.

A nagy multik az online térben is uralkodóak lehetnek?

A nagyvárosokban mindenképpen, de vidéken szerintem nem tudják majd olyan mértékben megvetni a lábukat, mert ott többen keresik fel a helyi termelőket és a piacokat.

Önöknek milyen jövőbeni terveik vannak?

A közeljövőben mintaboltot fogunk nyitni Budapesten, amit a későbbiekben franchise-rendszerré szeretnénk fejleszteni, mert egyre nagyobb az érdeklődés eziránt. Ezenfelül novembertől már heti kétszer szállítunk ki, valamint együttműködést kötöttünk több nagyvállalattal arról, hogy a dolgozók a székházakban is átvehetik a megrendeléseiket. Terveink között szerepel még a saját manufaktúránk elindítása, valamint az, hogy éttermek részére is friss hazai árut szállítsunk a jövőben.

Összesen 23 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ernie Pantuso
2021. november 22. 13:27
Az anyátok picsáját. De utálom az ilyen "magazin" vállalkozókat... "Apuék beleraktak 50 milliót a vállalkozásunkba de mi is nagyon sokat dolgoztunk párommal." Pfeeeeej a fajtádat.
viewty
2021. november 22. 13:26
Az ötlet jó. A fotót a málló vakolat előtt viszont nehéz értelmezni... Teljesen hülye városi elképzelés, hogy egy "tanyasi" gazdaság az így néz ki. A nagyapám szégyellte volna, ha ilyen a fal. Ha valahol lepergett kicsi, akkor javította és hófehérre meszelte. Ezek meg romantikus marketinget gyártanak a normális paraszti gazdaságban soha nem létező igénytelenségből...
Tóth Mária Éva
2021. november 21. 13:07
A munkát nem sajnálod tőle, te nagy okos?
Dr. Greta Grünberg
2021. november 21. 13:07
A bank azért jobb, mint a kapálás.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!