Rengeteg kihívás előtt áll a világ, a koronavírus világjárvány okozta gazdasági megrázkódtatás pedig még többet idéz elő, véli Kate Schecter amerikai közgazdász, NGO-vezér, aki a The Oklahoman nevű portálon megjelent cikkében kiemeli, hogy eljött az ideje ismét bízni a globalizációban, hiszen megoldást adhat legnagyobb problémáinkra.
A koronavírus által okozott gazdasági válság lelassította a globalizációt és ez leginkább a kevésbé fejlett gazdaságoknak lehet ártalmas, véli Kate Schecter, a World Neighbours nemzetközi nonprofit szervezet vezérigazgatója.
A régebben a Világbanknak (World Bank) dolgozó és Közép-Kelet Európára (KKE) szakosodó Schecter legfrissebb cikkében kiemeli, hogy rengeteg év telhet el, amíg a világ rátér a fejlődés útjára, viszont úgy véli, hogy a globalizációba vetett bizalom felgyorsíthatja ezt a folyamatot.
Schecter szerint, bár a globalizációnak vannak hátrányai, mindazonáltal
A gazdaságpolitikus hangsúlyozza, hogy a fejlődő gazdaságoknak hatalmas a befektetés-igénye, míg segítségre szorulnak a jogállamiságon és a polgárok felé való elszámoltathatóságon alapuló intézmények kiépítésében. Ezáltal nemcsak az életszínvonal emelhető, de a kivándorlást ösztönző „nyomó tényezők” (push factors) is csökkenhetnek, írja Schecter.
Szerinte hosszabb távon az állami és magán fejlesztési szervezeteknek minden döntésükbe és programjukba be kell építeniük az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet, ugyanis a fejlődő országok túlnyomó többségét mezőgazdaságra támaszkodó társadalmak alakítják.
Ezért a nemzetközi segítségnyújtásnak ösztönöznie kell a közösségeket olyan mezőgazdasági technikák alkalmazására, amelyek nemcsak növelik a termelést, hanem védik a környezetet is és rugalmasságot fejlesztenek az éghajlatváltozással összefüggő katasztrófákkal szemben, véli Schecter.
A Harvard-on végzett közgazdász szerint
ugyanis közvetlenül, de közvetve is az USA vezette és tartotta fent a globális gazdaságfejlesztési menetrendet az elmúlt 70 évben, sok esetben figyelemre méltó sikerekkel, teszi hozzá.
Shecter kiemeli, hogy az Egyesült Államoknak és demokratikus szövetségeseinek
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy segíteni kell a közösségeknek és országoknak, hogy építsenek arra, ami már Nyugaton működik, véli Schecter.
Az amerikai gazdaságpolitikus által felvázot jövőbeli út egyébként már megvalósult az utóbbi 70 év során, amikor ugyanis épp az Egyesült Államok volt a nemzetközi világrend hegemón szereplője. Schecter mintha ehhez a korszakhoz szeretne visszatérni.
John Perkins közgazdász és író bestsellerében arról számol be, miként adósított el országokat az Egyesült Államok érdekében – többek között, hamis ökonometriai modelleket bemutatva győzte meg a fejlődő országok vezetőségét az amerikai hitelek felvételére. A sztárszerző a Makronómnak adott exkluzív interjúban elárulta alkalmazott módszereit és a fosztogató kapitalizmus működési modelljét.
Ezért is lenne érdemes óvatosan bánni a (gazdasági) globalizációval és annak mellékhatásaival. Bár annak valóban adódnak előnyei, fontos felismerni azokat és kiszöbölni a lehetséges hátrányokat, nemzeti, lokális megoldásokat kínálva a globális problémákra – ebben szakpolitikai értelemben nem Amerika, hanem Magyarország jár az élen.
(MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
A magyar lányok 2–1-re legyőzték Franciaországot a klagenfurti divízió I/A-világbajnokság szombati, utolsó fordulójában, így a második helyen végeztek, s megint a legjobbak között szerepelhetnek.
