Egyesült Államok: évszázados csúcson a megfizethető lakások hiánya

Ha nincs hol otthon maradni...

Véleményük szerint a koronavírus járvány emlékeztetett mindenkit, hogy milyen fontos kérdés a lakhatás biztosítása. A karanténintézkedések hatására tömegek maradtak otthonaikba zárva, ami többek között a fogyasztás zuhanásához és a gazdaság válságához vezetett. A járvány elleni védekezés érdekében kilakoltatási moratóriumot vezettek be, és az Egyesült Államokban a rászorulók mentességet kaptak a bérleti díjak fizetése alól is. A járvány elvonultával azonban ezek az intézkedések megszűnnek, és kirajzolódik az a válság, mely a vírus előtt is égető problémát jelentett. Amerikában ugyanis évszázados csúcson van a megfizethető lakások hiánya.

A 2008-as válság már bizonyított

Annak ellenére nem része a kritikus infrastruktúrának a lakhatás, hogy más infrastrukturális beruházásokhoz hasonlóan az építőipar is rendkívüli mértékben képes fellendíteni a gazdaságot, és nagy számban teremt munkahelyeket. Például az alacsony nyereségű építési adókedvezmény (Low-Income Housing Tax Credit – LIHTC), mely az USA területén épülő megfizethető otthonok finanszírozását segíti, évente közel 100 ezer munkahelyet teremt. Számos beruházás várta indulásra készen a korlátozások feloldását, melyek most jelentős fellendülést hozhatnak mind a munkaerőpiacon, mind a hiányzó lakások pótlásában. 

A 2008-as gazdasági válságnál is hasonló tendencia volt megfigyelhető. Amikor 2009-ben elfogadták az amerikai helyreállítási és befektetési intézkedéscsomagot, az olyan lakáscélú alapok, mint például a HOME, gyorsabban juttattak pénzt a gazdaságba és teremtettek munkahelyeket, mint bármilyen más infrastrukturális beruházás. 

A klímaválság tovább nehezíti a helyzetet

Az építőiparba való befektetés szintén elengedhetetlen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az Egyesült Államokban az üvegházhatású gázkibocsátás 20 százalékáért a háztartások a felelősek. Ezzel együtt tavaly Amerikában az éghajlatváltozás által okozott katasztrófák közel 100 milliárd dolláros kárt okoztak. A lakáskorszerűsítések finanszírozása tehát elengedhetetlen a következő katasztrófa előtt, hiszen csak így lehetséges megmenteni számos emberéletet és az adófizetők dollár milliárdjait. 

A magántőkének is fontos szerep jut

Joe Biden elnök által bejelentett hatalmas gazdaságélénkítő csomag 2000 milliárd dollárja sokkal hatékonyabban használható fel, amennyiben a magánpiaci finanszírozás is kellő hatékonysággal kap helyet a szektorban. A LIHTC önmagában lehetővé teszi a városok és államok számára, hogy több mint 100 milliárd dolláros magántőkét használjanak fel több mint 3 millió megfizethető otthon megépítésére. Mindezt ráadásul nemcsak a hagyományos bankok bevonásával, hanem alapítványok és olyan technológiai óriások, mint a Netflix vagy az Amazon közreműködésével. A bölcsen megtervezett szövetségi befektetéseknek ösztönözniük kell ezt a tendenciát, miközben azt is biztosítaniuk kell, hogy a közösségek is profitáljanak a beruházásokból. 

Bénítja a gazdaságot a lakáshiány

Hatalmas ára lehet annak, ha elmaradnak a lakáscélú beruházások, és a vezetők nem tekintik a lakhatást a kritikus infrastruktúra részének. Így ugyanis a magas bérleti díjak miatt lényegesen kevesebb elkölthető pénz marad a lakosságnál, ami a gazdasági fellendülést akadályozza majd. Ugyanakkor a lakáskorszerűsítések elmaradása újabb katasztrófákhoz vezethet, illetve egyre növekvő egészségügyi kiadásokat jelent, ugyanis a korszerűtlen, romos otthonokban élők ápolásra szorulnak egészségtelen életkörülményeik miatt. 

Kritikusan mélyülő szakadék

Amennyiben a helyzet nem változik pozitív irányba, úgy ezek mellett tovább mélyül a társadalmi szakadék. Az amerikai lakhatási politika reformok nélkül tovább növeli a faji és vagyoni különbségeket. Az ingatlanfejlesztési piac fellendülése viszont megoldást jelenthet, és képes lenne biztosítani a családok számára az egészséges élethez szükséges jobb lakáskörülményeket. Így tehát a lakhatás minden szempontból kritikus infrastruktúrának tekinthető, és mint ilyen, védelemre, fejlesztésre és befektetésekre szorul. 

A cikk szerzője Papp Helga.