Szigorodnak a bevándorlási szabályok az országban: a gazdag befektetőket helyezi előtérbe az alacsonyan képzett bevándorlók helyett, mert ők hoznak valódi értéket.
A 2021 márciusában zárult egy éves időszakban a nettó migráció sosem látott mértékben esett vissza Új-Zélandon. Az elsődleges becslések alapján a bevándorlók száma 91900-ról 6600-ra csökkent a koronavírus miatt bevezetett lezárások első évében. A szigorú utazási szabályok következtében az országot elhagyó emberek száma is visszaesett.
A járvány előtti évben még 13,6 millió határátkelés volt (6,8 millió érkező és 6,8 millió távozó). 2020 és 2021 márciusa között ez a szám 319700-re csökkent (127600 érkező és 192100 távozó).
Az új-zélandi kormány most tovább szigorítja a bevándorlást érintő szabályokat és új intézkedéseket vezet be, hogy migránsok helyett inkább gazdag befektetőket vonzzon be.
Stuart Nash, az ország idegenforgalmi minisztere elmondta, hogy a határok
mivel a koronavírus válság megmutatta azt, hogy túlságosan támaszkodtak az alacsonyan képzett – leginkább ideiglenesen ott tartózkodó – bevándorló munkaerőre.
Makronóm vélemény
Érdekesség, hogy a magyar, tömeges migrációval szemben kritikus álláspont több évvel később nemzetközileg is főáramú nézetté válik. Magyarország ezzel nem csak a 2010 utáni unortodox válságkezelés, hanem a migrációs válságra adott reakció tekintetében is évekkel megelőzte a későbbi nemzetközi konszenzust.
Stuart Nash kiemelte, hogy az 1990-es évek óta a migráció teszi ki a népességnövekedés 30 százalékát Új-Zélandon.
akik elvégezték a kétkezi munkát. Csakhogy emiatt a cégek nem fektettek tőkét a termelékenység növelésébe. És persze ahelyett, hogy a belföldi munkavállalókat fizették volna meg tisztességesen, inkább külföldiekkel dolgoztattak. A gazdasági mechanizmus, miszerint a tömeges migráció hatására a cégek az olcsó munkaerőre kezdenek építeni, elfeledkezve a hatékonyságot javító beruházásokról, korábban is jól ismert volt, a Makronómon is többször szóba került.
Václav Klaus a Makronómnak
„Nem hiszem, hogy munkaerőhiány lenne. Amikor a könyvet írtuk, éppen 23 millió munkanélküli volt Európában, ami bár mára enyhén csökkent, mégis a munkaerő körülbelül tíz százalékát jelenti. Nincs hiány munkaerőből és azzal sem értek egyet, hogy nehéz, piszkos munkák vannak, amiket az európaiak nem végeznek el.
Ez a politikai, kulturális és akadémiai elitek arrogáns megközelítésmódja. Sokmillió ember végzi ezeket a piszkos munkákat Magyarországon, Csehországban, Ausztriában és Németországban is nap mint nap.
De érvelhetek szigorú közgazdasági logikával is: a piacgazdaság és az árak, illetve a bérek rugalmassága mindenféle hiány megszüntetésére alkalmas. Ha egyes pozíciókra nehéz munkaerőt találni, akkor közgazdászként azt kell mondanom, hogy a fizetés túl alacsony.
Van egy nagyon egyszerű megoldás a hiányzó emberek megtalálására, növelni kell a béreket” – nyilatkozta 2018-ban Václav Klaus volt cseh elnök a Makronómnak. Ebből az is következhet, hogy a vállalati extraprofit – ami az olcsó munkaerő importálásából ered – árát a hazai gazdaság fizeti meg, hiszen elmaradnak a termelékenységet javító befektetések. Ráadásul ezek garantálhatnák a hazai dolgozók fenntarthatóan emelkedő reálbéreit.
A tervezett változások elsősorban az ideiglenesen tartózkodó és képzett munkavállalók besorolását céloznák meg, bár Nash nem részletezte, hogy milyen pontos intézkedések várhatóak. A miniszter annyit elmondott, hogy a kormány minimális foglalkoztatási követelményeket fog megszabni és munkaerőpiaci teszteket fog elvárni a vállalkozásoktól, mielőtt felvennék a bevándorlókat. Nash hozzátette, hogy a kormány arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy inkább új-zélandi állampolgárokat vegyenek fel és képezzenek a munkaerőhiány kezelésére.
A migrációs szabályok megváltoztatása a kormány azon tervének része, amellyel gazdag befektetőket akarnak bevonzani. Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke az előzetes költségvetésről szóló beszédében már jelezte az üzleti vezetőknek, hogy a bevándorlási szabályok széleskörű módosítása már folyamatban van. Ardern elmondta, hogy
a magasan képzettek irányába, hogy a cégek azzal enyhítsék a munkaerőhiányt. A miniszterelnök hozzátette, hogy a koronavírust arra használják fel, hogy átgondolják és megújítsák a gazdaság egyes szegmenseit.
Az alacsony képzettségűek bevándorlása szinte sosem térül meg – mondta George Borjas harvardi professzor a Makronómnak. A migráció közgazdaságtanát kutató sztárközgazdász nem hiszi, hogy több ember kell a gazdasági növekedéshez.
Borjas szerint a közgazdászok sutba dobják saját elveiket, amikor a migrációról kérdezik őket, és ki kell mondani, hogy az amerikai bevándorlás a dolgozóktól vette el azt, amit a cégeknek adott oda. Hiába akarnak a közgazdászok csak munkaerőt importálni, ehelyett emberek jönnek és általában nem is olyan magasan képzettek, akikre szükség lenne. Így még több terhet viselnek az őslakosok, miközben lehet, hogy a bevándorlók úgy számolnak, hogy nem is éri meg beilleszkedniük. Egy friss uniós kutatás szerint például a nyugati országokban az unión kívülről érkező migránsok (az ábrán narancssárgával) foglalkoztatási rátája elkeserítő.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Akár a saját segítőikről, akár iskolás lányokról legyen szó, nem válogatnak az áldozatok között.
Akik nem tudtak fizetni, azokat ingyenmunkára kényszerítették. 2024, Európa közepe.
Minden eddiginél nagyobb szükségünk van egy új Európai Parlamentre.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
A DK EP-képviselőjének szüksége volt egy kis segítségre, hogy egy „csigatészta alakú csigatészta” elküszüljön.
Közeleg a nyár és a kánikula. Érdemes már előre készülni és megismerkedni a legegyszerűbb koktélokkal.
