Lehetséges, hogy a gazdaság ne uralja, hanem szolgálja a társadalmat? Lehet a vállalat a nemzeti közösség és kultúra intézményesült formája? Élhet a nemzet nyelve mellett vállalataiban is? Összefonódhat a család és az üzlet? Felnőtt embereket fogadnak örökbe a japán cégvezérek, hogy biztosítsák a cég túlélését, ami számukra, a társadalmi felelősségvállalással együtt sokkal fontosabb, mint a profit.
A több száz éves shinise vállalatok
Japánban találunk sokat a világ legöregebb vállalatai közül, erre külön kifejezés létezik az országban. Azokat a vállalatokat, amelyek több mint egy évszázada működnek, családon belül tartották a tulajdonjogot, és ugyanazon iparágban kereskednek, mint amelyben kezdtek, a shinise névvel illetik.
A legnagyobb arányban Kiotóban, Japán ősi városában találunk shinise (azaz nagy múltra visszatekintő) cégeket. Olyan hagyományos ágazatokban működnek, mint például a sörfőzés, az édesipar és a kézművesipar. A Gekkeikan társaság például közel 400 éve gyárt szakét és a céget az
A Sasaya Iori nevű vállalat pedig már 303 éve készít és értékesít édességet, gyakorlatilag Kiotó 300 éves édességboltja.
A The Conversation interjút készített ezen vállalkozások vezetőivel, hogy megérthessék a nagy múltú cégek kapcsolatát a helyi közösségekkel. Az interjúk során a kutatók megállapították, hogy a siker egyik kulcseleme a magas társadalmi pozíció megőrzése egy olyan változó üzleti környezetben, amelyet a tradicionális értékek és gyakorlatok elvesztése jellemez. Japán nyugati irányváltása következtében nagyon megváltozott a fogyasztói ízlés, valamint ennek hatására nagyobb lett a nemzetközileg működő vállalatok versenye, amely megnehezítette a nagy múltú vállalatok működését.
A shinise cégek sikere és magas társadalmi pozíciója a tradíciókon alapul. E vállalatok a hagyományos japán kézműves termékek előállítása és értékesítése mellett a helyi közösség értékeit is megtestesítik. Ennek során
Kulturális szempontból Japánban a hagyomány tisztelete nagyon fontos és ez adja meg a hagyományokat követő, japán értékeket képviselő helyi cégeknek a fennmaradáshoz szükséges társadalmi elfogadottságot, legitimációt.
A shinise cégek erősen beágyazódtak abba a közösségbe, ahol székhellyel rendelkeznek. A családi tulajdon és a termékek minőségének fenntartása mellett sok interjúalany hangsúlyozta elkötelezettségét a közösség jóléte iránt. Egy kiotói önkormányzat képviselője szerint a shinise cégek tulajdonosainak legtöbbje tett valamit a helyi közösség érdekében, például támogatta a város híres Gion fesztiválját. A japán cégek tehát szinte a nyugati protestáns etika szellemiségét testesítik meg, azon vállalkozó ideáltípusát, aki helyi környezetben, közösségi érdekben és társadalmi felelősségvállalásban gondolkodik.
Hosszú távú gondolkodás
A cégek tündöklésének oka, hogy hosszú távra terveznek előre, de közben nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományokra is. Ez tükröződik felépítésükben – erősítette meg a 128 éves, művészeti könyveket kiadó Unsoudou vállalat elnöke. „Általában egy cégnél az ügyvezető igazgató kettő, maximum négy évig tölti be posztját, akinek feladata, hogy kielégítse a részvényesek elvárásait abban a rövid időszakban. Mi nem vagyunk a részvénypiacon.
– mutatott rá korunk pénzpiacainak rövid távú, azonnali profitéhségére a cégvezető, ami azonban nem feltétlenül a társadalmi fenntarthatóság érdekét szolgálja.
Ezenkívül a shinise cégek óvatosak az eredeti fókuszuktól való eltéréssel és folyamatosan
„Hálás vagyok az őseimnek, mert azzal foglalkozhatunk, amit ránk hagytak. Ha van üzleti lehetőség, nem utasítom el. Nem gondolom azonban, hogy minden lehetőség kihasználása a legjobb megoldás, mert ez csak egy része a hosszú történelmünknek. Fontos, hogy olyan vállalkozásokat alapítsunk, amelyek hosszú ideig élhetnek” – mondta el az Unsoudou elnöke.
Ez rávilágít arra a különbségre, hogy míg egy európai vagy amerikai vállalat vezetése alapvetően néhány évre tervez előre, miközben a profitot maximalizálja, addig ezek a japán cégek társadalmi stratégák:
A shinise vállalatok esetében a már meglévő hosszú távú kötelezettségvállalásaik megtartása a társadalom felé sokkal fontosabb, mint a rövid távú profit üldözése vagy a gyors növekedés elérése. Ha egy cégnek döntenie kell, hogy egy helyi alapítványt támogat, vagy új üzleti lépéseket tesz a profit növeléséért, első helyen a társadalmi kötelességeit elégíti ki.
Ezen kötelezettségvállalások révén a shinise cégek kulturális funkciót töltenek be, kulturális szereplővé válnak és segítik a kulturális erózió megelőzését a helyi közösségek szintjén.
ezzel a társadalom ellentételezi a piaci nyomást és elismeri a cég fáradozásait. Így tehát nem kizárólag a piac, hanem a társadalom felől is érkezik a vállalat számára a haszon, ami az immateriális vállalati érték egy részévé válik. Okos stratégiának tűnik ahhoz a társadalomhoz kapcsolni a vállalat sorsát, amely valószínűleg száz év múlva is működik majd, ahelyett, hogy néhány évente alapjaiban megváltozó piaci ciklusokra tenné fel a cég teljes létét.
20 ezernél is több olyan japán céget találunk, amely 100 évnél nagyobb múltra tekint vissza, sőt, 1000 évnél idősebb vállalatok is működnek még a japán gazdaságban. A kolostorokat építő Kongo Gumit 578-ban hozták létre és 14 évszázada létezik, a 718-tól működő Hoshi Ryokan fogadóként működik, a Sudo Honke pedig 1141-től kezdve szakét gyárt. Sok esetben hagyományos szolgáltatócégek ezek, a Yamanashi Prefecture például 1024 óta gyárt kiegészítőket és ruhákat buddhista oltárokhoz illetve szerzetesek számára. De jó példa a Sumitomo és a Mitsui japán bankok, amelyekből a nemzetközileg ismert SMBC bank alakult meg, ami Japán második legnagyobb bankja. A Nintendo pedig nem számítógépes játékokat, hanem játékkártyákat készített kezdetben, az 1800-as években.
A siker sötét oldala
A brit-ausztrál portál azt is megállapította, hogy a sikernek létezik negatív, sötét oldala is. A megkérdezett 17 vállalat legalább fele szerint nagyon nehéz megőrizni a magas társadalmi státuszt, amely rengeteg problémával jár vállalati és családi szinten is. Hatalmas nyomás nehezedik a cégekre környezetükből, hogy ne essenek túlzásba az innovációval és inkább a hagyományt ápolják, a cégvezetőknek pedig
A japán shinise cégek csak hosszú távú áldozatokkal érhetik el a fenntartható, hosszú életet mind személyes, mind szervezeti szinten. E vállalatok tehát azért is élnek túl évszázadokig, mert ezt a célt tűzik ki maguk elé.
Az 1884-ben alapított édességgyártó, a Shioyoshiken alelnöke szerint a shinise cég maga a család. Az alelnök a céggel kapcsolatban a háztartás megörökléséről és továbbviteléről beszélt, ami nem is annyira meglepő, hiszen a görög oeconomia szó is eredetileg a háztartás irányítását, az otthoni napi gazdasági ügyek vitelét jelentette.
Normák, szokások és a jog biztosítja a folytonosságot
David Weinstein, a Columbia University szakértője szerint a családi cégek és gazdálkodás megőrzését segítette a primogenitúra elve, melynek köszönhetően az elsőszülött fiú vált a családi örökössé, egyben tartva így a vagyont. De mi történik, ha nincs elsőszülött fiú?
2011-ben 81 ezer embert fogadtak örökbe Japánban, ennek több mint 90 százaléka felnőtt volt. Kutatások szerint az örökbefogadott cégvezetők még jót is tesznek az üzletnek és jobban teljesítenek, mint a vér szerinti utódok. Valódi gazdasági-kulturális vérfrissítés ez, amely a cég továbbélését segíti.
Szakértők szerint Japánban az üzlet nem a szabad piacon való szabad választásról szól, hanem a kötelességről és az elköteleződésről. A tulajdonosok preferenciái és értékrendszere jelenik meg döntéseikben, amely a vállalat hosszú távú működését tartja elsődleges szempontnak, hiszen ez az egyik olyan földi teljesítményünk, amit továbbadhatunk és amely évszázadokon át túlélhet minket.
A példákból úgy tűnik, a kapitalizmust sokkal többféleképpen lehet „csinálni”, mint ahogy azt általában elképzeljük.
Önkritikusan nyilatkozott a Liverpool FC magyar középpályása, aki azt is elárulta, kitől, kiktől fogadja el a kritikákat. Összehasonlította a német és az angol labdarúgó-bajnokságot, s még arról is beszélt, mit várnak el tőle.
David Cornstein szerint a magyar miniszterelnök „egy olyan ember, aki hisz abban, ami mellett kiáll, és meg is valósítja”.
Aki szeretne, még csatlakozhat is az egykori tévéshez a jövőben.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Az Ukrán Nemzeti Gárda egyik tisztje nemrég azt nyilatkozta, az oroszok „nagyon sikeresen nyomulnak előre Csasziv Jar irányába”.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.
A baleset következtében az autópálya mindkét forgalmi sávját a belváros irányába lezárták.
