Boszorkányoktól a pestisdoktorokig, kézművességtől a várostromig a középkori valóság és hitvilág sok-sok eleme kacsintott ránk borzongató, hús-vér formában. Mutatjuk az időutazást képekben!
Korábban írtunk arról, hogy egyedülálló Árpád-kori élménypark épül Zsámbékon:
az érdeklődők szeme előtt jön létre hamarosan egy 11-12. századi udvarház
korabeli műhelyekkel, kiszolgálóhelyiségekkel, nyugat-európai példák alapján. A zsámbéki középkori uradalom a korabeli mesterségeket, gasztronómiát és építkezést is bemutatná.
Fejér Máté, az Uradalom Egyesület és a projekt vezetője akkor elmondta, a középpontban egy kő udvarház áll majd, mellette egy favázas látogatóközpontként funkcionáló épülettel, melyben a későbbiekben fogadót alakítanak ki, ahol természetesen a korra jellemző ételeket és italokat kínálnak majd. Röviden: komplex életmódrekonstrukciót terveznek profán és szakrális eseményekkel.
Ezt is ajánljuk a témában
Az érdeklődők szeme előtt épülhet fel egy 11-12. századi udvarház korabeli műhelyekkel, kiszolgálóhelyiségekkel nyugat-európai példák alapján. Izgalmas, nagyívű projekt körvonalazódik – az ötletgazda alkotóval, Fejér Mátéval beszélgettünk!
Most a projekthez kapcsolódóan, minden eddiginél parádésabb kivitelben rendezték meg a nemzetközi hagyományőrző találkozót és óriásbábos fesztivált, a Fékomadta elnevezésű rendezvényt, amit meglátogattunk október közepén.
Első alkalommal a fesztivál pár éves történetében a híres-nevezetes romtemplomnál építettek interaktív falut és várat,
amelyek már szorosan kapcsolódnak mind az Uradalom, mind a Romtemplom rehabilitációs projektjéhez. Az eredmény pedig csodálatos lett, minden előzetes elképzelésünket meghaladta.
Először is körbenéztünk a műhelyekben. Mindenhol gyerekek, lelkes felnőttek, lélegzetelállító, korabeli atmoszférát teremtő díszletek...
Íjászkodni is lehetett, vagy csatázni...vagy kalodába kerülni...
Aztán megjöttek a boszorkányok, az óriások és a pestisdoktorok...
„Portyázásunk” közben a barátságos helyiekkel is szóba elegyedtünk. A középkori várúrnőnek öltöző, egyébként (budapesti) városmarketinggel foglalkozó Zsuzsanna többek között elmondta, miközben kolbászt falatoztunk: turizmus szempontjából manapság egy kisváros is úgy működik, akár egy cég – be kell vonzani az embereket, brandet kell építeni, meg kell győzni őket arról, hogy ide jöjjenek, mert megéri, és ne máshová.
Zsámbékon szerencsésen találkozik a csodálatos, középkori romtemplom léte, a fiatal, modern városvezetés brandépítő törekvése és a helyi hagyományőrzők magas szintű szakmai tudása,
elkötelezettsége a középkori élet hús-vér megmutatása után – tudjuk meg.
Attól válik érthetővé, hogy miért van szüksége brandépítésre a városoknak, magyarázta Zsuzsanna, ha hangsúlyozzuk: annyi inger éri manapság az embereket és annyi rengeteg program van mindenhol, hogy sima marketing eszközökkel „nem tudsz lekanyarítani az emberek agyoningerelt agyában helyet, amit elfoglalsz.
A városokat is ugyanúgy márkázni kell, mint egy terméket.
Például a Volvo biztonságos, Loch Ness-ben szörny van, és így tovább. A lényeg, hogy legyen mihez kötni, és maradandó, beégett legyen az információ.” A másik, fűzi hozzá, hogy mára egy középkori vár vagy templom önmagában „a kutyát nem érdekli”, csak ha interaktívvá, élményszerűvé teszed.
Jelentem, sikerült, sőt, ezután jött a java. Kora esti ima után jöhetett a várostrom, immár „igazi” harcosokkal.
Végül az esti buli sem maradt el.
Nyitókép: Fejér János
Romantikus elképzelés, hogy változatlanul megmaradjanak a romjaink – tudjuk meg Marthi Zsuzsától, aki elárulta azt is, hogy a nyertes pályamű őrzi a középkori épületegyüttes szakrális jellegét.
A vírussal fertőzött gyerekek közül csak egy volt beoltva.
Interjúnkból kiderül, hogy gyökeres változások indultak a 13. századi Magyar Királyságban. Élénkült a kereskedelem, varázsoltak a telepesek, felbukkantak a bányavárosok, fejlődött az ország.
A Stájer rímes krónika célirányos magyar fordítása új értelmet ad a szövegnek, ami felbecsülhetetlen forrás a középkori magyar történelem és a korabeli élet megértéséhez.
A legfrissebb kutatási eredményekről Szende Katalinnal beszélgettünk, aki elárulta: a korai városias központok belső fejlődés eredményeként jöttek létre az Árpád-kori Magyarországon, amit a telepesek kiegészítettek.
Pedig nem volt könnyű dolga.
Egy újabb szövevényes ügy miatt ülhet rövidesen a vádlottak padjára Vig Mór.
