Csák Ferenc az elmúlt hetek történéseivel, a Nemzeti Galériának a Szépművészeti Múzeumba olvasztásával indokolta döntését.
Csák Ferenc, a Nemzeti Galéria vezetője december 31-ig marad a posztján. „A múzeum mint önálló intézmény 2012. március 1-i megszűnéséhez vezető hallatlan lépéssorozat előkészítéséről sem a Magyar Nemzeti Galériának, sem a művészettörténész szakmának nem volt tudomása. Koncepció, stratégia vagy hatástanulmányok nem előzték meg ezt a döntést. Példa nélküli egy nemzeti gyűjtemény önállóságának megszüntetése pár hónap leforgása alatt” - áll a szakember közleményében.
A kormány először kormánybiztosnak nevezte ki Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum igazgatóját egy új múzeumi épületegyüttes koncepciójának megalkotására, különös tekintettel a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria gyűjteményeinek összevonására. Ez után húsz nappal pedig elrendelték a Magyar Nemzeti Galéria, mint önálló intézmény beolvadással történő megszüntetését - emlékeztet Csák. A Nemzeti Galéria helyzete a főigazgató szerint alapjaiban rendült meg, ezért levélben értesítette Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztert lemondásáról.
A Galériában jelenleg 3200 négyzetméteren folynak felújítási munkálatok, emellett négy országos jelentőségű kiállítás megrendezésén dolgoznak, és a tavalyi évhez képest 80 százalékkal növekedett a látogatószám, így 2011-ben a Magyar Nemzeti Galéria lehet Magyarország második leglátogatottabb múzeuma. A közlemény kiemeli, hogy mindezt úgy érték el, hogy év közben 15 százalékkal csökkent az intézmény költségvetési támogatása, így az idei kiállítások költségét 80 százalékban saját bevételből, valamint szponzorációból fedezték.
Kilenc nap, tizenhárom társulat, húsz előadás. Június 1. és 9. között újra Jelen/Lét fesztivál a Nemzetiben, ahol a hazánkban élő nemzetiségi színházaké a főszerep. Cigány, szerb, német, szlovák, örmény társulatok villantanak fel egy-egy szeletet jellemzően a saját történeteikből és kultúrájukból.
Müller Péter Sziámival a nemrég megkapott Fonogram életműdíj kapcsán készültem szabályos interjúra, de sokkal több: igazi beszélgetés lett belőle.
Sajnos nemcsak a fővárosban, de vidéken se múltak el nyomtalanul ezek az „embert próbáló”, „leszakadást hozó”, a „kultúrát megvető” évek...
Mecénások nélkül nem létezne a mai gazdag szellemi örökségünk.
Történész-interjúval melegítünk a Klebelsberg-emlékévre.
Minden búcsúzás, minden temetés tulajdonképpen rólunk szól, akik még élünk.
„Csak a béke! Csak Magyarország!” – szögezte le az Alapjogkért Központ főigazgatója.
Négy teljes budapestnyi területet használtak fel szél- és napelemfarmok telepítésére, jelentős részben hasznos termőföldeket és egyéb földterületeket vonva el – ez derül ki egy friss brit tanulmányból. Ezt a jelenséget Brazíliában tapasztalták, és green grabbingnek, azaz zöldrablásnak vagy zöldföldrablásnak nevezték el. A jelentés arra figyelmeztet, hogy a fenntarthatóság nevében a termőterületek és az erdősítésre alkalmas földek mennyisége jelentősen csökken.
