Hogyan lehet turistaként bejutni Afganisztánba? Milyen az élet a tálibok uralma alatt? Van-e háborús neurózis Iránban? A két országból nemrég hazatért Irán-szakértőt kérdeztük podcast-műsorunkban.
2024. február 28. 17:14
4 p
4
0
21
Mentés
Tavaly év végén a tálibok földjén, Afganisztánban, 2024 elején pedig kétszer Iránban járt a magyar iranista.
A világ tíz legveszélyesebb országai közé sorolt államok ezek – Afganisztán húsz évig volt terepe az amerikai hadsereg vezette terrorizmus elleni háborúnak, Irán pedig szintén körülbelül ennyi ideje érvényesíti aktívan az érdekeit egy nem nyílt konfrontációban, hanem a közel-keleti régió több államában tevékenykedő proxy szervezetei révén.
Sárközy Miklós
saját tapasztalatait összegezve beszél az adásban arról a tálib rezsimről és arról a teheráni iszlám rendszerről,
amelyeket a Nyugat első számú biztonsági fenyegetései között tart számon.
„Majdnem fél tucat magyarról tudok már, akik egyénileg, autóval vagy csoportosan jutottak be Afganisztánba” – meséli a szakértő, aki szerint a nyugati médiában sötét tónusokkal leírt közép-ázsiai ország korántsem olyan veszélyes.
„Iránnak az a célja, hogy a Földközi-tengertől az Indiai-óceánig legyen egy zóna, ami az övé. Pontosabban, ahol a befolyás az övé” – hangzik el a megállapítás a beszélgetés egy másik pontján, amikor Irán regionális szerepét elemzi az Irán-szakértő.
Az afganisztáni és iráni rezsim belső életéről szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Milyenek a tálibok, milyen a hétköznapi élet az iszlamista rendszerben?
– Biztonságos-e turistaként Afganisztán belső területein mozogni?
– Milyen a politikai légkör a közelgő parlamenti választások előtt Iránban?
– Mi Teherán stratégiája a gázai háborúban?
A műsor vendége: Sárközy Miklós iranista, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense.
Mennyire okoz riadalmat az orosz fenyegetés a NATO berkeiben, és készen áll-e a szervezet a kollektív védelemre? Miben felelős a NATO az ukrajnai háború kialakulásáért? Biztonságpolitikai szakértőket kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Miért kóstolgatja a NATO felségvizeit, légterét Oroszország? Ha az orosz hadsereg katonai konfliktust generálna, készen áll-e a NATO a kollektív védelemre? Biztonságpolitikai szakértőt kérdeztünk.
Egy évtizede már annak, hogy az ISIS terrorállama tartotta rettegésben a nagyvilágot – bukásuk után most a moszkvai terrortámadással adtak hírt magukról.
Az orosz vezetés Ukrajnát feltételezi a moszkvai terrortámadás mögött, totális háborúba kezdhet Oroszország Ukrajnában? A fő kérdés: eszkaláció vár ránk a közeljövőben?
Molnár Zsoltot ez az ügy nem aggasztja, az viszont sokkal inkább, hogy szavai szerint egy olyan országban élünk, ahol lehet ilyen típusú karaktergyilkosságokat folytatni.
Nagyon jó. Végighallgattam.
Végre valaki olyan beszél ezekről az országokról aki valóban járt ott, a “független objektív” sajtóban terjedő hisztériákat szépen sorra meg is cáfolja. Érdemes végignézni, hallgatni.