Észt miniszterelnök: Ha Ukrajna elesik, veszélybe kerül egész Európa!
Kaja Kallas szerint Észtországnak esze ágában sincs katonákat küldeni Ukrajnába, de jobb, ha erről Vlagyimir Putyin nem tud biztosat.
Egyiptom és Libanon destabilizálódásával egy általánosabb közel-keleti konfliktus is berobbanhatna, ebből pedig Izrael védelme miatt Amerika sem tudna teljes mértékben kimaradni – mondta el Magyarics Tamás, az ELTE professzor emeritusa az Inforádió műsorában.
Amerika számára három térség bír stratégiai fontossággal: a csendes-óceáni, a közel-keleti régió és kulcsállamként Ukrajna.
„Ha Ukrajna az orosz érdekszférához tartozik, akkor Oroszország egy birodalom, ha nem, akkor egy regionális középhatalom”
– kezdte az InfoRádió Aréna című műsorát Magyarics Tamás Amerika-szakértő, hozzátéve, hogy az elmúlt években e három közül Ukrajna bírt prioritással az amerikai stratégiai tervekben, és még mindig az, ezt mutatja, hogy Joe Biden elnök újabb ukrajnai támogatási csomag jóváhagyását kérte az amerikai kongresszustól.
Melyik a fontosabb háború az Egyesült Államok számára: az ukrajnai vagy a gázai? – tette fel a kérdést a műsorvezető, a kérdésre adott válaszában Magyarics Tamás kifejtette: az ukránok támogatása a demokratapárti, míg Izrael támogatása a republikánus képviselők körében erősebb – a demokraták balszárnya, a progresszív platform kifejezetten palesztin-barát álláspontot foglal el az utóbbi időben.
A gázai konfliktus arányeltolódást hozott az amerikai támogatási hozzáállásban: Izrael felé fordult Washington figyelme. A hadászati támogatások tekintetében az ELTE professzor emeritusa megemlítette: az izraeliek maradék nélkül saját védelmükre fordítják az amerikai támogatásokat, míg az ukrán hadseregnek szánt katonai finanszírozás egy része kézen-közön eltűnik, elgondolkodtató, hogy a Hamász fegyvereseinél olyan nyugati fegyvereket is találtak, amelyeket az Ukrajnának szánt fegyverzetszállítmányból valók – a feketepiacon keresztül kerülhettek a Gázai övezetbe.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok képes-e egyszerre két irányba ilyen nagy mértékű katonai támogatásra, Magyarics Tamás úgy válaszolt:
a Pentagon a katonai kiadások 20 százalékos növelését kéri régóta a polgári kormányzattól,
de az eddigi támogatások az amerikai költségvetés egészéhez viszonyítva nem teljesíthetetlen vállalások.
A NATO védelmi kiadásainak 70 százalékát is az amerikaiak vállalják, az európai láb gyengesége nagyrészt abból adódott, hogy Németország nem teljesítette NATO-vállalásait, sokáig a GDP 1 százaléka alatt volt a védelmi büdzséje.
Az amerikaiak többször megégették magukat a Közel-Keleten, ezért szárazföldi jelenlétük nem jelentős a térségben. Ugyanakkor, ha a gázai konfliktus eszkalálódna, és
Izrael újra megszállná a palesztin övezetet, az kiváltaná Izraeltől északra a libanoni Hezbollah beavatkozását,
ami egy súlyos fejlemény lenne.
„Az izraeli cél, megsemmisíteni a Hamászt, abszolút ideális” – vélekedett az Inforádió vendége, hozzátéve, hogy ez nem lehetséges forgatókönyv. A gázai ostrom viszont egy reális veszéllyel fenyeget: a palesztin menekülthullám több arab államot destabilizálna, így Egyiptomot is, amely a libanoni destabilizálódással együtt egy általánosabb közel-keleti konfliktust is berobbanthatna – ebből pedig Izrael védelme miatt Amerika nem tudna teljes mértékben kimaradni.
A konfliktus egyik tényezője Irán, amellyel az Obama-kormányzat kötött egy atomegyezményt, a Trump-kormányzat pedig ezt felmondta. Amerikai közvetítéssel az elmúlt időben
a színfalak mögött volt egy szaúdi-izraeli közeledés, sok elemző szerint a Hamász akciója ezt szándékozta megakadályozni,
és ez iráni érdek is volt.
A közel-keleti rendezés folyamata meg fog akadni, mert az izraeli válaszcsapás keménysége miatt az arab államok a palesztin sérelmek miatt nem fogják támogatni a közeledést a zsidó államhoz.
Amerika közel-keleti szövetségeseire vonatkozó kérdésre Magyarics Tamás elmondta: Egyiptom volt sokáig az arab államok között Washington fő szövetségese, Szaúd-Arábia is az, de a legtöbb arab állam „két kapura játszik, bebiztosítja magát, mert se egy amerikai, se egy iráni nyomásnak nem tudna ellenállni” – vélekedett az ELTE professzor emeritusa.
A környező arab államok közül Jordánia kellemetlen helyzetben van, mert évtizedekkel korábban nagyon sok palesztin menekültet fogadott be, és egy újabb közel-keleti konfliktusban előnytelen helyzetbe kerülhetne – hangzott el az Inforádió Aréna című műsorában pénteken.
--
Nyitókép: Benjamin Netanjahu üdvözli Joe Biden a Tel-Aviv-i Ben Gurion repülőtéren 2023. október 18-án (Forrás: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP)