Belebukik-e Erdoğan a törökországi földrengésbe?

2023. február 14. 18:54

A török inflációban egyértelmű az elnök felelőssége – és lehet, hogy a földrengést sem tudja majd lerázni magáról.

2023. február 14. 18:54
null
Kohán Mátyás
Kohán Mátyás

Borzasztóan rosszkor jött Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek a múlt heti török-szír földrengés, amely Kahramanmaraş tartomány körül Törökország számos déli régiójában okozott óriási pusztítást, és mára több tízezer helyi életét követelte.

Törökország épp csak elkezdett kimászni a gödör aljáról – az infláció tavaly novemberben 85 százalékon tetőzött, és éves alapon mostanra is csak 58 százalékra sikerült leszorítani. Ez a pénzromlás globálisan is kiemelkedő mértékű, és egyáltalán nem indokolja sem az energiaárak, sem az alapanyagárak, sem az élelmiszerárak globális emelkedése – egy az egyben annak köszönhető, hogy a török elnök a közgazdaságtan elemi igazságaival szembemenve nem engedi, hogy a török jegybank kamatot emeljen. Ez a gazdasági turbulencia a török elnök és pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) eleve jelentősen erodálta, s erre rakódik rá most a földrengés.

Az ehhez hasonló természeti katasztrófáknak a regnáló politikai erő számára alapvetően kétféle kimenetele lehet.

– de bele is bukhat, ha bebizonyosodik, hogy a károk súlyosságában, a mentés lassúságában felelősséget visel. Erdoğan esetében még nem dőlt el, melyik forgatókönyv valósulhat meg – de az ellenében tavaly februárban összefogott hatpárti szivárványkoalíció mindent megtesz utóbbi érdekében.

Baljós történelmi előjelek

Bár a múlt hetihez hasonló erősségű földrengés Törökországban 1939 óta nem történt, egy jelentős földmozgás az Isztambulhoz közeli Izmitből kiindulva 1999-ben is megrázta az ország északnyugati részét. Bülent Ecevit akkori kormányát ez a földrengés jelentősen gyengítette, s nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Erdoğan a 2002-es választáson átvehesse a hatalmat.

Ezt igyekszik megismételni a mostani ellenzék. Az elnök 30-33 százalék közé mért pártjának legfőbb kihívója, a 23-26 százalékon álló Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője, Kemal Kılıçdaroğlu a rengések óta folyamatosan az elnök és a kormány felelősségét hangsúlyozza: „Kudarcot vallottak ebben, ahogy minden más ügyben is, képtelenek irányítani az államot”nyilatkozta Kılıçdaroğlu. „Ha van felelőse ennek a folyamatnak, az Erdoğan. Ez az a kormánypárt, amely az országot 20 év alatt nem készítette fel egy földrengésre.”

Az ellenzék vádjai

Az ellenzék alapvetően három irányból fogalmaz meg kritikákat Erdoğan irányába: egyrészt azt mondják, a kormányzása alatt óriási építkezéseket folytató elnök szándékosan kifejezetten lazán vette a földrengésbiztonsági szabályokat; másrészt azzal vádolják, hogy az ország földrengésbiztossá tételére beszedett pénzeket másra használta; harmadrészt pedig úgy vélik, az Erdoğan alatt végbement centralizáció, a parlamentárisról elnökire váltó rendszer akadályozta a mentést.

A legsúlyosabb – egyben leginkább bizonyítható – vád egyértelműen az első. Törökország gyors és látványos épülése Erdoğan népszerűségének egyik legfontosabb forrása volt, s az elnök kifejezetten büszke volt arra, hogy az építőipar felfuttatása érdekében lazított az építésbiztonsági szabályokon. 2018-ban úgynevezett építésiengedély-amnesztiát hirdetett az elnök, melynek keretében legalizálta az építési engedély nélkül, az engedélyezettől eltérő módon, vagy nem a megfelelő övezetben épült ingatlanokat. 2019-es kampánya során mind a legsúlyosabban érintett Kahramanmaraş, mind a szintén jelentős károkat elszenvedett Hatay tartományban elbüszkélkedett azzal, hogy hány helyinek segített az amnesztia megoldani az ingatlanproblémáját – Kahramanmaraş esetében 144 ezer, Hatay esetében 205 ezer lakosról beszélt.

Most, amikor becslések egymillió körülre teszik a rengések által hajléktalanná tett lakosok számát,

a korábban ünnepelt laza építési szabályok csillogása igencsak megkophat.

E kritika tekintetében ugyanakkor a kormány sem tétlenkedik, 131 szabálytalan építkezéseket folytató gyanúsított került a hatóságok látókörébe – egyikük, a Hatay tartománybeli Antakyában összeomlott tizenkétemeletes lakóház építésének fővállalkozója egy Montenegróba tartó repülőre szállt volna fel éppen az új isztambuli repülőtéren, mikor nyakon csípték.

A kritika élét ugyanakkor valamelyest tompítja, hogy az ellenzék már-már a nevetségességbe hajlóan túltolja azt – Törökország legtekintélyesebb ellenzéki lapja, a Cumhuriyet például nemrég malasztteljes portrét jelentetett meg Ökkeş Elmasoğluról, a Hatay tartománybeli Erzin polgármesteréről, akinek városában senki nem halt meg a földrengés következményeként, mert az ellenzéki polgármester állítólag üldözte az illegális építkezéseket. Apró probléma ugyanakkor, hogy Erzin egy harmincötezres kisváros magasházak nélkül, halálos tömegbaleseteket ugyanakkor jellemzően úgy okoz a földrengés, hogy nagyobb épületek, társasházak változnak általa romhalmazzá. Emellett

az ellenzék az általa irányított területeken sem mindig szaggatja az istrángot, ami a földrengésbiztonságot illeti

– Törökország legnépszerűbb politikusa, a Karácsony Gergellyel is gyakran mutatkozó Ekrem İmamoğlu isztambuli polgármester például csökkentette a város földrengésbiztonsági költségvetését, és alatta is akadálytalanul folyik a túlnépesedett város minden zegének-zugának beépítése.

A török elnök a földrengés túlélőinek épült sátortábort látogat meg Adiyamanban. MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája/Murat Cetinmuhurdar

Hol van a pénz?

A második kritika az, hogy az Erdoğan-kormány nem földrengésbiztonságra költötte az ebből a célból beszedett különadókat, köztük azt a nemrég megemelt adót sem, amelyet a telefonszolgáltatók, tévé- és rádiócsatornák fizetnek ebből a célból. A POLITICO értesülései szerint a természeti katasztrófákra való felkészülésre szánt pénzből a kormány hozzá közeli üzletemberekkel építtetett autópályákat – de ez természetesen nem ellenőrizhető információ, hiszen a kormány nem számolt el ezekkel a pénzekkel.

A harmadik vád nehezen számszerűsíthető, a híradások rossz utakról és szervezetlen mentésről szólnak. Az elnök ebből annyit ismert el, hogy „bár épp a világ legnagyobb kereső és mentőcsapata a miénk, igaz az, hogy a keresési folyamat nem halad olyan gyorsan, mint szeretnénk”. Összességében ugyanakkor kevésbé a saját felelősségét, mint inkább sorscsapást lát a földrengésben: „Mindig történtek ilyen dolgok, ez a sors tervének része”nyilatkozta az elnök. Erdoğan ugyanakkor bejelentette, hogy minden érintett családnak körülbelül 500 eurós támogatást folyósítanak, egy éven belül építenek nekik szociális lakhatást, és addig is fizetik a lakbérüket, ha nem kívánnak sátorban lakni.

Politikai földrengés

A politikai helyzet tehát rendkívül izgalmas: a gazdasági válság nyilvánvaló félrekezelése évtizedek óta nem látott lehetőséget nyit meg a török ellenzék számára. Erdoğan a földrengés megfelelő kezelésével felszámolhatja a gazdasági hibái által létrehozott kockázatot – vagy elszúrhatja ismét.

A verseny nem kicsi: a legutóbbi közvélemény-kutatások a PolitPro közvélemény-kutatási átlaga szerint ugyan 33 százalékkal továbbra is a legnépszerűbb pártnak mérik a kormányzó AKP-t, koalíciós partnerét, a Nacionalista Mozgalompártot (MHP) pedig 6,8 százalékra taksálják – ugyanakkor jóformán mindenki más felsorakozott ellenük: a 25,5 százalékos CHP, a 14,8 százalékos Jó Párt (İYİ), valamint a 2,2 százalékos Demokráciáért és Haladásért Párt (DEVA), kiegészülve számos kiábrándult AKP-s minipártjaival. A 9,8 százalékos, kurdbarát baloldali Népi Demokratikus Párt (HDP) egyelőre egyedül indul, őket a kurd stigma miatt nem veszik be az ellenzéki összefogásba. Így a földrengés előtt is két 40 százalék körüli tömb vetélkedett egymással, ha pedig az elszúrt gazdaságpolitika után a földrengés kapcsán is sikerül hibákat ráégetni Erdoğanra, az már az AKP-s választóknak is sok lehet – pláne úgy, hogy a katasztrófa leginkább az elnököt erősen támogató területeket sújtott.

Eltolhatják a választást?

A Foreign Policy is felhívja a figyelmet: elképzelhető, hogy a földrengés sújtotta területeken fizikailag nem lesznek adottak a választás lebonyolításának feltételei, így a májusban esedékes elnök- és parlamenti választásokat elhalaszthatják. A Reutersnek név nélkül nyilatkozva egy kormányzati tisztviselő is felvetette ennek lehetőségét, hiszen már most három hónapra veszélyhelyzetet jelentettek be, és a földrengés érintette a török népesség 15, a GDP 10 százalékát.

A választás elhalasztása adott esetben Erdoğanéknak kedvezhet,

hiszen több idejük lehet arra, hogy egy sikeres újjáépítéssel újból megcsillogtassák kormányzási képességeiket. Ez ugyanakkor alkotmányos szempontból nem lenne könnyű manőver: az alkotmány szerint normál esetben legfeljebb egy hónappal lehet eltolni a választásokat, ezalól egyedül az képez kivételt, ha háborús veszélyhelyzet van az országban. A földrengés miatt már kihirdetett veszélyhelyzet tehát erre önmagában még nem ad jogalapot.

Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

Összesen 144 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
100000 nácitlanított orosz katona
2023. március 25. 18:04
Hagyjuk már höhöhöhö
sadjekraj
2023. március 09. 12:55
Lehet szidni a török ellenzéket, a szerző él is ezzel (tipikus "meragyurcsányjobbvót-érvelés), csak félrevisz. Erdogan több mint 20 éve regnál Törökországban, az ellenzéket kiszorították a hatalomból. Erdogan teljesen érthetetlen módon kezelte az inflációt, ami súlyos megélhetési válságba sodorja a törököket. A betelepülő oroszok felverik az ingatlanárakat, így egy antalyai török család számára már megfizethetetlen a lakhatás, persze az állami segítség nulla. Ki ezért a felelős? Talán az az ellenzék, amelynek prominens politikusait politikai okoból bebörtönzik? Ne nézzük már hülyének a török választókat, nyilván nem azért nyert Ekrem Imamoglu (kétszer is) az isztambuli választásokon, mert nemzetközi nyomás nehezedik az országra, ahogyan azt az AKP állítja. Sorosozásnak eladni a kormányt érintő jogos vagy jogtalan kritikát ostobaság, és egy idő után átlátszó. A török embereknek egyszerűen elege van az elnyomásból, és az ország elégtelen vezetéséből. Óriási hiba összehasonlítani a magyar és a török viszonyokat: Orbán Erdoganhoz mérve sikeres vezető jelenleg, elég csak az infláció arányát megnézni. Nem értem, jobboldalról hogyan lehetne védhető az elnök elvtelen, vadkapitalista kormányzása azon túl, hogy Orbánnal éppen elég jó viszonyban van. Attól igazán nem kéne félni, hogy megromlana a magyar-török viszony. Talán eldönthetné a Mandiner, hogy jobboldali sajtó akar lenni, vagy Orbán-párti, a kettő (jobb helyeken) nem ugyanaz.
gyaloggos
2023. február 15. 17:51
ÉRDEKESEDIK ez! JÓMAGAM meg éppen azt gondoltam, hogy ERDOGAN még jól is kijöhet ebből a földrengésből!
Kivűlálló
2023. február 15. 07:36
Aztán, miért kellene belebuknia? Tehet róla? Nem! Akkor...?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!