Mire jók a nemzetközi választottbíróságok?

2022. augusztus 28. 15:10

Összeurópai érdek, hogy nyitva maradjanak azok a kapuk, amelyek ebben a háborús helyzetben a békés vitarendezés lehetőségét biztosítják – mondja Robin Oldenstam, a Stockholmi Kereskedelmi Kamara Választottbírósági Intézet igazgatóságának elnöke lapunknak.

2022. augusztus 28. 15:10
null

Robin OLDENSTAM választottbírósági és polgári peres ügyekre szakosodott ügyvéd, a Mannheimer Swartling svéd ügyvédi iroda választottbírósági szakágának vezetője, a Stockholmi Kereskedelmi Kamara (SCC) Választottbírósági Intézet igazgatósági elnöke, valamint a Finn Választottbírósági Intézet (FAI) igazgatótanácsának tagja. 2015 és 2021 között tagja volt a párizsi ICC Nemzetközi Választottbíróságának, 2010 és 2014 között pedig a Svéd Választottbírósági Szövetség (SAA) elnöke volt, amely Svédország vezető választottbírósági szövetsége. Korábbi tagja a Global Arbitration Review (GAR) szerkesztőbizottságának is.

***

A választottbíráskodás és a különféle választottbíróságok hosszú és meglehetősen gazdag történettel büszkélkedhetnek a nemzetközi vitarendezés terén. Tapasztalata szerint milyen előnyöket kínál a vitarendezésnek ez a fajtája, illetve általában milyen elvárásokat támasztanak a felek?

A választottbíráskodás számos előnyt kínál a nemzetközi kereskedelmi szerződések alapján felmerülő viták rendezése terén. Először is, semleges helyszínt biztosít, ahol a felek által kiválasztott bírók járnak el. Ennélfogva a felek elkerülhetik valamennyi olyan ország bírósági szervezetrendszerét, amely bármely okból kedvezőtlen lehet számukra. Másfelől jóval gyorsabban pontot tehetnek a vitáik végére. A hagyományos peres eljárások évekig elhúzódnak, különösen, ha figyelembe vesszük a különféle jogorvoslatokat is. Ehhez képest

a választottbíróságok egy-két éven belül rendezik az előttük zajló vitákat.

Harmadszor: a felek a világ többé-kevésbé bármely országában végrehajthatják a választottbírósági ítéletet. Ehhez képest a hagyományos állami bíróság döntése jellemzően csak abban az országban hajtható végre, ahol azt meghozták, vagy esetleg egy régióban, mint például az Európai Unió. Emellett a választottbíráskodás további előnyöket is kínál, mint például a nyelvválasztás vagy a közösen elfogadott eljárási szabályok lehetősége. Ez az oka annak, hogy a választottbíróság a nemzetközi üzleti viták rendezésének továbbra is elsődleges mechanizmusaként szolgál.

A Stockholmi Kereskedelmi Kamara (SCC) Választottbírósági Intézetének működése egészen 1917-ig nyúlik vissza. E több mint száz éves története során milyen kereskedelmi, beruházásvédelmi és államközi ügyek kerültek vitarendezési tevékenységének homlokterébe? Miért egyedülálló és milyen előnyöket kínál a vitában álló feleknek a többi választottbírósági fórumhoz képest?

A stockholmi választottbíróság az 1970-es évek végétől elsősorban a Kelet és Nyugat, vagyis egyfelől a Szovjetunió, később a FÁK-országok, illetve Kína, másfelől pedig a nyugati országok, így különösen az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok közötti viták rendezésére összpontosított. Ez a jellegadó sajátosság adja a stockholmi fórum versenyelőnyét. Jelenleg a nemzetközi viták szélesebb spektrumának rendezésében jut szerephez, ugyanakkor továbbra is megőrizte a Kelet és Nyugat közötti fontos vitarendező funkcióját. Évente körülbelül kétszáz új ügyet regisztrálnak a bíróságon, amelyeknek mintegy fele nemzetközi karakterű jogvita.

Svédország és a stockholmi választottbíróság a washingtoni beruházásvédelmi fórum, vagyis közismertebb nevén az ICSID után

a második legnépszerűbb olyan választottbíróság, ahol az államok és a beruházó vállalatok között fennálló vitákról döntenek.

Robin Oldenstam

 

Amint említette, a stockholmi választottbíróság számos esetben a korábbi Szovjetunió tagköztársaságait, vagy az ott működő, illetve székhellyel rendelkező gazdasági társaságokat érintő ügyekben dönt. Ez jól mutatja a stockholmi választottbírósági fórumba vetett bizalmat, amely Svédország régre visszanyúló semlegességének is köszönhető. A választottbíróság ily módon tehetett szert döntőbírói szerepre Kelet és Nyugat között. Hogyan veszélyeztetheti a jelenlegi háború ezt a pozíciót?

A stockholmi választottbírósági fórum elsődleges feladata, hogy a viták rendezésének semleges helyszínt biztosítson. Ez a feladat pedig különösen fontos a fegyveres konfliktusok idején. Választottbírósági intézményként korábban is szigorúan semleges volt és mindig az is marad, a világ bármely pontjáról érkező felek békés vitarendezését ilyen módon biztosítja. Ennek érdekében a stockholmi Választottbírósági Intézet – Európa többi vezető választottbírósági intézetével egyetemben –

azért lobbizik az Európai Bizottságnál, hogy az uniós szankciós politika alól kifejezetten mentesítse a választottbírósági eljárásokat.

Rendkívül fontos, hogy a szankciós politika és az annak keretében kivetett szankciók ne akadályozzák meg a feleket abban, hogy a nemzetközi választottbírósági eljárást szabadon alkalmazhassák vitáik megoldására.

Milyen változásokat hozott a háború a beérkező ügyek megoszlásában?

Már jóval a háborút megelőzően tapasztaltunk egy bizonyos visszaesést az orosz ügyek terén. Önmagában a háború kirobbanása ezen nem változtatott. Másrészről azonban azt tapasztaltuk, hogy megnövekedett többek között a balti államokból származó jogviták száma. Az ukrajnai háború ellenére eddig nem csökkentek a nemzetközi karakterű jogviták a stockholmi bíróság előtt, és

reménykedünk abban, hogy meg tudjuk őrizni a Kelet és Nyugat közötti vitarendezésben betöltött elsődleges, híd szerepünket. 

És vajon a háborúval összefüggésben felmerülő viták rendezésére is megfelelő fórumot kínál Stockholm?

A háború valószínűleg hatással lesz jó néhány olyan kereskedelmi szerződésre, amelyekben a stockholmi választottbíróságot kötötték ki a vitarendezés fórumaként. Emellett a háború következtében előfordulhatnak beruházásvédelmi viták is. Ezekben az esetekben a stockholmi fórum lehetőséget teremt a viták békés úton történő rendezésére.

Rendkívül fontosnak és összeurópai érdeknek tartom, hogy nyitva maradjanak azok a kapuk, amelyek ebben a háborús helyzetben a békés vitarendezés lehetőségét kínálják az érintett felek számára.

Az elmúlt évtizedekben annak lehettünk tanúi, hogy az ázsiai országok gazdasági fellendülésével párhuzamosan megjelentek az általuk kínált nemzetközi választottbírósági vitarendezési helyszínek. Ilyen például a Szingapúri Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság 2015-ös felállítása. Hogyan látja, ez milyen veszélyt rejt az európai választottbírósági fórumok, így a stockholmi választottbírósági fórum helyzetére?

Az elmúlt évtizedben a világgazdasági növekedés nagymértékben Ázsiában összpontosult. Nem meglepő módon ez oda vezetett, hogy a helyi választottbírósági intézmények, mint például az ön által is említett szingapúri fórum, lenyűgöző és folyamatosan növekvő ügyforgalmat tudhat magáénak. Ezek között vannak olyan orosz esetek is, amelyeket inkább ázsiai és nem európai fórumokra bíznak. Ugyanakkor az európai intézmények – köztük a stockholmi választottbíróság is – továbbra is kiveszik a részüket a nemzetközi választottbírósági vitarendezésből. A verseny jó, és végső soron arra sarkallja az intézményeket, hogy a felek érdekében folyamatosan javítsák a nemzetközi vitarendezési kínálatukat.

A háborún kívül milyen más egyéb tényezők ronthatják az európai választottbírósági fórumok versenyképességét?

Véleményem szerint ehhez vezet az Európai Unió Bíróságának a beruházásvédelmi vitarendezést övező Achmea és a Komstroy ügyekben látható, meglehetősen szerencsétlen hozzáállása is. A luxemburgi bíróság ezekben az ügyekben lényegében azt mondta ki, hogy

az Európai Unión belüli beruházásvédelmi választottbíráskodás összeegyeztethetetlen az uniós joggal.

Ez az uniós jogértelmezés minden valószínűség szerint arra sarkallja majd az Európai Unión belüli beruházókat, valamint az energetikai iparág befektetőit, hogy az Európai Unión kívüli, így például az Egyesült Királyságban vagy Svájcban lévő választottbíróságokat részesítsenek előnyben. Mindezek mellett pedig az uniós beruházók versenyhátrányt szenvednek az Európai Unión kívülről érkező beruházókkal szemben. Ennek fényében úgy vélem, bölcs dolog lenne valamilyen alternatívát kialakítani az Európai Unión belüli befektetési ügyek eldöntésére. 

Minthogy a „választottbírói fórumok piaca” egyre zsúfoltabbá válik, véleménye szerint hogyan maradhatnak versenyképesek az európai fórumok, köztük a stockholmi fórum? Milyen lehetséges fejlesztéseket lát kívánatosnak?

Úgy gondolom, hogy a stockholmi fórum nagyon jó helyzetben van a jelenlegi piaci környezetben. Több mint százéves tapasztalattal a háta mögött stabilitást és semlegességet kínál, amely a hatékonyságra, az egyszerűségre és a modernitásra összpontosít. Az utóbbi tekintetében

a választottbíróságok között a stockholmi fórum kínálja az egyik legrövidebb átlagos döntéshozatali határidőt.

A rendes szabályok szerint zajló ügyek többsége kevesebb mint egy éven belül befejeződik. Emellett a stockholmi választottbíróság a vezető vitarendező intézmények között szinte elsőként egy teljesen digitalizált ügykezelési platformot vezetett be. Ezen kívül nemrég bemutatta az „SCC Express”-t, amely egy további eszközt kínál a felek számára a vitáik idő- és költséghatékony megoldásához. A stockholmi választottbírósági fórum különféle innovatív módszerek bevezetésével kívánja a vitarendezés hatékonyságát elősegíteni és vezető szerepet vállalni a nemzetközi vitarendezés terén. Erre figyelemmel, nekem nincsen kétségem afelől, hogy a stockholmi fórum az elkövetkezendő száz évben is vezető választottbírósági intézmény marad.

 

Borítókép: Otto Van Veen: Béketárgyalások Julius Civilis és Cerialis római tábornok között (1600-1613)

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ödenburger
2022. augusztus 29. 09:50
A választottbíróság intézményének kialakulása is azt célozta, hogy az egyik fél (tipikusan a beruházó) kivonhassa magát a másik fél (általában valamely állam) jogrendje alól. Annyiban érthető, hogy az egyoldalú jogszabályváltozásokkal simán einstand-olhatóak voltak a beruházások. A választottbíráskodással visszaállt a "fegyverek egyenlőségének" elve Viszont a globális világban oda jutottunk, hogy a domináns piaci szereplők - akiknek vagyona és befolyása összemérhető az államokéval, de saját szabályaik megváltoztatására semmiféle korlát vagy kontroll nem létezik - ezzel az eljárással kivonják magukat bármely állam joghatósága alól. Így ezek az eljárások mára a monopolvállalatok fölényét rögzítik. Az EU Bírósága ebben az esetben helyesen mondta ki, hogy az ilyen kikötés ellentétes az úniós joggal.
madar299
2022. augusztus 29. 08:17
Mire jók a nemzetközi választott bíróságok? Volt / van erre már magyar válasz : Arany János A FÜLEMILE . . . Hallja kendtek! Se ide nem, se oda nem Fütyöl a madárka, hanem (Jobb felől üt) nekem fütyöl, (Bal felől üt) s nekem fütyöl: Elmehetnek.
OberEnnsinnen
2022. augusztus 28. 17:17
Meg kell nézni, választott bíróság mit döntene egy Magyarország kontra EU ügyben. Az EU-pénzek jogtalan visszatartásáról.
k33
2022. augusztus 28. 17:17
Az ítélet megvan jöhet a tárgyalás. Nem kétséges hogy kinek a javára ítélnek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!