Június 23-án és 24-én ismét összeül a 27 uniós tagállam állam-, illetve kormányfőiből álló csúcsszerv, az Európai Tanács. Ez az a testület, amely – legalábbis papíron – a passzátszelet fújja az Európai Unióban: meghatározza az EU által követendő általános politikai irányvonalat és prioritásokat.
Míg az előző rendkívüli csúcs az Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt sújtó szankciócsomagok hatodik hullámáról szólt, a mostani konferencia az EU geopolitikai befolyásának esetleges bővítéséről szólhat.
Amiről nem várható döntés: egy hetedik szankciócsomag és a hatodik bővítése
Habár az európai közvélemény egy része a legutóbbi csúcs óta azt találgatja, hogy vajon a következő európai tanácsi ülésen sor kerül-e egy hetedik Oroszország elleni szankciócsomag elfogadására, illetve a hatodik csomag újratárgyalására, erre nincs kilátás.
Az Európai Tanács ugyanis rendszerint ragaszkodik a napirendjéhez, amelyben
az Oroszországba irányuló gázszállítás leállítására, illetve az olajembargó totális kibővítésére vonatkozó pont nem szerepel.
Ettől függetlenül az Európai Tanács tagjai, tehát Európa vezető politikusai informális egyeztetéseket folytathatnak ebben a kérdésben, de konkrét intézkedések elfogadása nem várható ezekben a kérdésekben.
Ha hinni lehet a Reuters értesüléseinek, az Európai Tanács következtetéseinek tervezetében mindössze olyasmi fog szerepelni a célkitűzések között, hogy „a szankciókra vonatkozó munka folytatódik, ideértve a [korábbi csomagok] végrehajthatóságának megerősítését és annak megelőzését, hogy megkerüljék [azokat].”
A Reuters szerint ez egyfajta kompromisszumnak tekinthető a hetedik szankciós csomagot követelő észak- és kelet-európai tagállamok, valamint Németország és Belgium között;
utóbbiak nem új csomag elfogadását szorgalmazzák, hanem a meglévő szankciók erősítését.
Ukrajna EU-csatlakozása a reflektorfényben
Az Európai Tanács tagjainak fókuszába ezúttal Ukrajna került: szó lesz az ukrajnai háború legújabb fejleményeiről, s annak élelmezésbiztonsági válságra gyakorolt hatásairól. Ahogy ugyanis arról korábban is írtunk,
az ukrajnai háború újabb ütést mér például az egyébként is ezer sebből vérző Afrikára, ez pedig migrációs és humanitárius katasztrófával fenyeget.
Emellett sor kerül az Ukrajnának biztosítandó gazdasági, katonai, politikai és humanitárius támogatások kérdésének megvitatására. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő érzelmektől fűtött beszédében március elején az Európai Parlament színe előtt kérte az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban tegyék a huszonnyolcadik tagállammá hazáját. Ezzel élére állított egy olyan problémát, amely rövid és középtávon valószínűleg mégsem járhat az ukrán elnök által kívánt megoldással.