Ő szerezte – többek között – a Star Wars, a Jurassic Park, Indiana Jones valamint a Schindler listája zenéjét. Portré.
Február 8-án lesz kilencvenéves John Williams, minden idők egyik legsikeresebb filmzeneszerzője, aki száznál több film kísérőzenéjét komponálta. Az Oscar-díjat ötször kapta meg, és ötvenkét alkalommal jelölték, e téren a még élő alkotók közül ő a csúcstartó, és összességében is csak Walt Disney előzi meg.
John Towner Williams New Yorkban született, dobos apja a CBS rádió műsoraiban és egy dzsesszegyüttesben is játszott. Kiskorától vett zongoraórákat, és arról álmodozott, hogy koncertzongorista lesz. A család 1948-ban költözött Los Angelesbe, ahol a komponálással is megpróbálkozott, első szerzeménye tizenkilenc évesen egy szonáta volt.
Érettségi után rövid ideig a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) hallgatója volt, közben hangszerelést és zeneszerzést is tanult. A koreai háború idején, 1951-ben behívták a légierőhöz, ahol három évig teljesített szolgálatot. Leszerelése után visszatért New Yorkba, beiratkozott a híres Juilliard School zongora tanszakára, de társai – köztük Van Cliburn – játékát hallgatva belátta, hogy az előadóművészi pályafutásról szőtt álmai sohasem fognak megvalósulni. A zeneszerzésre összpontosított inkább, miközben éjszakánként dzsesszzongoristaként, nappal stúdiókban lemezfelvételeken dolgozott.
Hollywoodba utazott, a filmstúdiókban zongoristaként, majd hangszerelőként foglalkoztatták. Közreműködött a Peter Gunn televíziós sorozat, a Van, aki forrón szereti, A legénylakás, a Ne bántsátok a feketerigót! című klasszikusok zenéjének felvételén, zongoristaként kísérte többek között Doris Dayt és Mahalia Jacksont.
Első filmzenéjét 1958-ban a Daddy-O című filmhez komponálta, Oscar-díjra először jelölték az 1967-ben bemutatott Valley of the Dolls című dráma zenéjéért. Két évvel később Emmy-díjat kapott a Heidi című filmért, majd
A közönség elsősorban Steven Spielberg és George Lucas filmjeiből ismeri a nevét. Barátsága Spielberggel a Sugarlandi hajtóvadászat forgatásán kezdődött, és a rendező rendre őt kérte fel, hogy komponáljon zenét filmjeihez. Williams öt Oscar-díjából hármat (A Cápa, 1975; E.T. – A földönkívüli, 1982; Schindler listája, 1993) Spielberg-filmekért kapott. A rendező olyan alkotásaihoz írt kísérőzenét, mint a Harmadik típusú találkozások, az Indiana Jones- és a Jurassic Park-trilógia, az Amistad, a Ryan közlegény megmentése, a Kapj el, ha tudsz, a Hadak útján vagy a Lincoln. Ő komponálta a filmzenét George Lucas mind a hat Csillagok háborúja filmjéhez és az azóta készült újabb három részhez is, harmadik Oscar-díját az 1977-ben vetített első rész zenéjéért kapta. Mindezek után nehezen hihető, de
és azt is bejelentette: befejezi a sorozat zenéjében való közreműködését, a 2019-ben bemutatott epizód volt az utolsó, amelyet elvállalt. Williams úgy emlékezik: amikor az első rész muzsikáját komponálta, még senki sem sejtette, hogy lesz második is.
Emellett még számtalan kasszasiker muzsikáját jegyzi, ilyen az első három Harry Potter-film, a Superman, a Hét év Tibetben, a JFK – A nyitott dosszié, az Egy gésa emlékiratai, továbbá ő írta az 1984-es Los Angeles-i, az 1996-os atlantai nyári és a Salt Lake Cityben megrendezett 2002-es téli olimpia megnyitójának dallamát. Karmesterként is dolgozik, 1980 és 1993 között a Boston Pops Orchestra vezető karmestere volt, de a Londoni Filharmonikusokat is dirigálta.
2004-ben megkapta a Kennedy Központ díját, 2009-ben pedig a legmagasabb amerikai művészeti díjnak számító National Medal of Arts-ot. 2016-ban az Amerikai Filmintézet (AFI) életműdíját is átvehette, a gálán Steven Spielberg mondta a köszöntő beszédet. 2020-ban – Ennio Morriconéval együtt – elnyerte a spanyol Nobel-díjként emlegetett Asztúria hercegnője-díjat művészet kategóriában.
Williams első felesége Barbara Ruick énekes-színésznő volt, akivel tizennyolc éven át, annak 1974-ben bekövetkezett haláláig éltek együtt, három gyermekük közül Joseph a Toto nevű rockzenekar énekese. Williams második feleségével, Samantha Winslow fotóssal 1980-ban házasodott össze.
(MTI)
Nyitókép: ANGELA WEISS / AFP
Hajrá, jelenítsék meg a filmjeikben az országukban elnyomott, hátrányos helyzetű népcsoportokat. Például a magyarokat vagy a románokat, horribile dictu: az oroszokat.
Mennyivel jobb hely lenne a világ, ha az emberek több jazzt hallgatnának!
A tragédiákat és azok résztvevőit is fel kell idézni, a jók mellett a gonoszakat is, hogy tanuljunk a történelemből.
Mint például a férfiét és a nőét. Aggasztó decivilizáció van folyamatban. Frank Füredi írása.
„Azokkal volt alapvető bajom, akik nem a társulatot képviselik, hanem azt várják el, hogy felnézzenek rájuk” – nyilatkozta a Kossuth-díjas színművész.
A rapper mesélt alkoholizmusáról, fajgyűlöletről és a politikai érintettségéről is.
Horn Gábor szerint Magyar Péter nem a messiás.
Magyar Péterék szipkázhatták el a támogatókat.
