Európa szempontjából is jó döntés született a német alkotmánybíróság elnöke szerint

A német alkotmánybíróság számára is világos volt, hogy milyen horderejű és mekkora nemzetközi figyelemre számot tartó döntés hoznak nyilvánosságra – fogalmazott a testület elnöke, Andreas Voßkulhle a német taláros testület május 5-én közzétett döntésével kapcsolatban egy, a Zeit Online-ban megjelent interjúban. A Karlsruhéban ülésező szövetségi alkotmánybíróság egyszerre két uniós intézmény, az Európai Központi Bank és az Európai Unió Bírósága (EUB) esetében is hatáskör-túllépést állapított meg az (EKB) kötvényvásárlási programja kapcsán. Az ítélet indoklása szerint tagállami és uniós hatásköri igények közötti feszültséget „az európai integrációs eszmével összhangban, együttműködve kell kiegyensúlyozni, és a szempontok kölcsönös figyelembe vételével tompítani. Ez jellemzi az Európai Uniót, amely egy államokból, alkotmányokból, közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszerekből álló csoportosulás.”

A rendkívül éles nemzetközi reakciók kapcsán Voßskuhle hangsúlyozta, hogy nem állt szándékukban az EU „megrendszabályozása”, mivel a hatáskörtúllépés vizsgálata korántsem jelenti az EUB döntéseivel szembeni általános szembenállást, hanem csupán a törvényekből fakadó kötelezettségeknek való megfelelést. Azt is hozzátette, hogy egy alkotmánybíróság nem teheti meg, hogy politikai megfontolásból, jelen esetben például az EU vélt destabilizálásának veszélye miatt, ahogyan azt a döntés kritikusai hangoztatják, ne hozzon meg olyan döntéseket, amelyek jogi értelemben elkerülhetetlenek. Ilyen módon a német AB- Európa szempontjából hasznos, mert erősíti a jog kötőerejét, és ez közép- és hosszú távon be fog bizonyosodni Voßkuhle várakozása szerint.

A vezető német alkotmányjogász azt is elismerte,, hogy az európai jogrend egysége rendkívül fontos, és hangsúlyozta, hogy anémet alkotmánybíróság mindig támogatta az EUB-t ezzel kapcsolatban. Adódhatnak viszont olyan szituációk, az EU-s intézmények különösen súlyos hatáskör-túllépése esetén, amikor a német és más tagállami alkotmánybíróságok ítélkezési gyakorlatát követve a testületnek joga és kötelezettsége is, hogy közbeavatkozzon, miután a szabályoknak megfelelően kikérték a véleményét. Voßkuhle szerint a német döntés azonban nem csorbítja az EUB tekintélyét, és az EKB hatáskörével kapcsolatos nézetkülönbség az EUB és a német alkotmánybíróság között is régóta ismert volt már.