Nicolas Maduro venezuelai szocialista rendszere komoly gazdasági és politikai válságot él át – nap mint nap tüntetnek a fővárosban, gyakori a rendőri erőszak, a frissen megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlés elnöke pedig arról beszél, „nem fog holnapig várni” az ellenfelei eltávolításával.
Maduro éppen emiatt roppant népszerűtlenné vált, elődjével, Hugo Chavezzel ellentétben – az „El Comandanténak” is hívott Chavez halála után a korábban buszsofőrként dolgozó Maduro vette át a stafétabotot. Ezután Venezuela teljesen az egyeduralom felé sodródott – az ellenzéki többségű Nemzetgyűléstől például a szocialistákkal feltöltött Legfelsőbb Bíróság elvette jogköreit, Maduro pedig olyan Alkotmányozó Nemzetgyűlést hívatott össze, mely felhatalmazással rendelkezik a Nemzetgyűlés feloszlatására is.
A venezuelai demokrácia lábbal tiprása természetesen nemzetközi és EU-s szinten is heves ellenérzéseket váltott ki a vezetőkből, ám a nyílt diktatórikus lépések ellenére még mindig vannak olyan vezetők Európában, akik támogatják Maduro egypártrendszer felé sodródó Venezueláját – róluk a Politico közölt rövid összeállítást.
Jeremy Corbyn
A brit Munkáspárt vezetője Chavez régi támogatójának számít. 2013-ban még úgy fogalmazott, Chavez készteti arra, hogy „harcoljon a megszorítások és az európai neoliberális gazdaságpolitika ellen”. Maduro beiktatásakor élő adásban gratulált a venezuelai állami TV-ben. A júniusi választásokon majdnem győzedelmeskedő munkáspárti vezető még most sem ítéli el Madurót: úgy fogalmazott az erőszakot ítéli csak el, bármelyik oldal is kövesse el azt.
Alexisz Ciprasz
A görög miniszterelnök, a szélsőbaloldali Sziriza párt elnöke nemcsak Chavez támogatójának számított, de még temetésén is részt vett. Korábban pedig Venezuelát egy antikapitalista modellnek nevezte.
Pablo Iglesias
A spanyol baloldali Podemost és vezetőjét már régóta érik vádak, hogy Venezuela és Irán pénzeli őket – tavaly kiszivárogtatott dokumentumok szerint egy, a Podemoshoz közel álló intézetet a venezuelai kormány 2008 és 2012 között 7 millió euróval támogatott. Iglesias visszautasította a venezuelai támogatásról szóló vádakat.
Jean-Luc Mélenchon
A francia elnökválasztáson is jó eredményt elérő Mélenchon nem csinál titkot a venezuelai rezsim iránt érzett szimpátiájából: Chavez halálakor a rendszerét „inspirálóként” írta le, később pedig Maduro beiktatását is üdvözölte. Amikor egy áprilisi interjúban azonban pellengérre állították Venezuelával kapcsolatban, csak úgy felelt, hogy „sosem támogatott semmilyen diktatúrát” sehol sem a világon.
Ferenc pápa
A Vatikán feje régóta a dél-amerikai progresszív rendszerek támogatójának számít – így Evo Morales Bolíviáját is támogatja, de kritikusai szerint Venezuela kérdésében nem foglal egyértelműen állást. A Vatikán áprilisban már megpróbált közvetíteni Maduro és ellenzéke között, nem sok sikerrel: Ferenc pápa az ellenzéket hibáztatta az előrehaladás hiánya miatt, mondván, hogy az egyszerűen nem akar tárgyalni. Egy vatikáni elemző szerint a pápa „megbocsáthatatlanul meggondolatlan Maduroval és Chavez rendszerével szemben, miközben érthetetlenül néma maradt az egyházra is lesújtó agresszió és elnyomás áldozatainak ügyében”.