Hanyagolná az Európai Bizottság a 7-es cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen, mert Tusk alatt már nincs szükség rá
Meggyőzte őket az akcióterv első lépésének végrehajtása, Magyarország esetében hét hónapot vizsgálódtak.
Magyarország mellett további tíz tagállam utasítja el az Európai Bizottságnak a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv-javaslatát a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteki közleménye szerint. Az irányelv módosítása ugyanis hátrányosan érintené a tagállamok egy részét, és tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket szabályozna.
Tizenegy tagállam, köztük Magyarország parlamentje is elutasítja a kiküldetés szabályainak hátrányos módosítását, az Európai Bizottságnak a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv-javaslatát – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint a kiküldetési irányelv, amely az unió jogrendjének 20 éve része, alapvető fontosságú a belső piac zavartalan működése és az unió egyik alapelve, a szolgáltatásnyújtás szabadságának biztosítása céljából.
A fennálló rendszert az Európai Bizottság Magyarország számára elfogadhatatlan módon, a magyar munkavállalók és vállalkozások érdekeit egyes régi tagállamok érdekeihez képest másodlagosan kezelve kívánja módosítani, és javaslatában kifejezetten tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket szeretne szabályozni. A tájékoztatás szerint a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés formálisan is lehetőséget biztosít a tagállami parlamenteknek arra, hogy – indokolt véleményt elfogadva – tiltakozzanak a tagállami hatáskörbe történő uniós beavatkozás ellen.
A bizottságnak minden indokolt véleményre reagálnia kell, azonban ha az egyenként 2 szavazattal bíró tagállami parlamentek egyharmada fogad el indokolt véleményt az unió hatáskörének túllépését sérelmezve, megindul az úgynevezett sárga lapos eljárás, amely komoly figyelmeztetés a brüsszeli döntéshozók számára. A bizottságnak ilyenkor meg kell vizsgálnia a tagállami indokolt véleményeket, és a biztosok kollégiuma dönt a kifogásolt tervezet sorsáról.
Sárga lapot kapott az Európai Bizottság
A kérdés jelentőségét jelzi, hogy a mostani mindössze a harmadik eset, hogy a tagállami parlamentek sárga lapos eljárás keretében egy javaslat felülvizsgálatára kényszerítik a bizottságot – áll a közleményben. A bizottság ezúttal a Magyarország, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia törvényhozása által felmutatott sárga lapra válaszként köteles a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát megvizsgálni, azonban az uniós testületen múlik, hogy a vizsgálatok fényében visszavonja, módosítja vagy esetleg módosítás nélkül fenntartja azt – közölte az NGM.
A tárca szerint a magyar kormány rendkívül fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság, mint a szerződések őre, komolyan vegye a nemzeti parlamentek által megfogalmazott, a tagállami hatásköröket sértő aggályokat és a felülvizsgálati kötelezettsége keretében fontolja meg a javaslat visszavonását is, ahogy ez 2012-ben, az úgynevezett Monti II rendelet-tervezettel történt. Elfogadhatatlan lenne ugyanakkor, ha a legutóbbi, az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelet-tervezettel kapcsolatban indított – második – sárga lapos eljáráshoz hasonlóan az Európai Bizottság ezúttal sem adna érdemi választ a nemzeti parlamenti aggályokra – közölte a minisztérium.
Az Európai Bizottság március elején terjesztette be az „egységesebb és méltányosabb” európai munkaerőpiac megteremtésére azt a javaslatát, amelynek értelmében a munkabér és a munkafeltételek területén ugyanazok a szabályok vonatkoznának a kiküldetésben lévő munkavállalókra, mint a helyiekre. A felülvizsgálat három fő területen hozhat változást: a kiküldött munkavállalók javadalmazásában, a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokban és a hosszú távú kiküldetésekben.
Az egyik javaslat szerint a helyi és a kiküldött dolgozókra lényegében ugyanazok a javadalmazási szabályok lennének érvényesek. A tervezet másik eleme szerint a munkaerő-kölcsönzés keretében kiküldött munkavállalókra is a munkavégzés helye szerinti tagállamban érvényes szabályok vonatkoznának. A harmadik alapján, ha a kiküldetés meghaladja a 24 hónapot, akkor a fogadó ország munkajogi feltételeit kell alkalmazni, amennyiben ez a kiküldött munkavállalóra nézve kedvező. A bizottsági javaslatot az uniós tagállamok mellett az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.