Rémisztőek, csodálatosak, meglepőek – mutatjuk a világ legkülönlegesebb hídjait

2023. április 13. 10:13

Vagy nagyon magasan vannak, vagy félelmetesen kanyarognak; vagy turistalátványosságok, vagy nehezen megközelíthető különlegességek: egyre különlegesebb hidak épülnek szerte a világban.

2023. április 13. 10:13
null

Amióta az emberi civilizáció létezik, technikai tudásunk egyik fő fokmérői voltak a hidak: az, hogy milyen szerkezetekkel és mekkora távolságokat átívelve tudtuk legyőzni a természet akadályait, eleget téve a homo sapiens leküzdhetetlen mozgásvágyának, a mobilitás parancsának.

A 20. században számos hídcsoda született a világ körül. Egyikük volt a régi budapesti Erzsébet híd is, ami 1903-as átadása után csaknem negyed századig rendszerében világrekorder, hetven éven át pedig Duna-rekorder volt, mivel a Dunát mederpillér nélkül ívelte át, 290 méter hosszan. A későbbi évtizedek aztán az új kor nagyhatalmainak csodáit hozták el, gondoljunk csak San Francisco Golden Gate hídjára.

Az elmúlt néhány évtizedben azonban – Ázsia globális feltörekvésének látványos jeleként –

a keleti kontinens országai építették sorra a hídcsodákat.

Ma már a legtöbb óriáshíd Kínában található, ahol szinte évről évre adnak át rekord nagyságú vagy azt megközelítő konstrukciókat – de Japánban vagy épp Törökországban is számos látványos híd íveli át a tengerszorosokat.

A 21. századi technológia azonban nem csak a betonról és a függőhidakról szól: az új, szuper könnyű, rugalmas, ámde extra erős anyagokból kisebb, ámde így is különleges, lélegzetelállító hidakat tudnak építeni, amiben megint csak Kína adja az újszerű látványosságok egész sorát.

A Danyang-Kunshan híd Kínában (fotó: Wikipedia)
A Danyang-Kunshan híd Kínában (fotó: Wikipedia)

Ezek a világ leghosszabb hídjai

Hogy mik a leghosszabb hidak a világon? Cseles kérdés ez, hiszen nagyon sokféleképpen lehet mérni a hidak hosszát. Az biztos, hogy ha a föld felett magasodó, lábakon álló, közlekedési célt szolgáló szerkezeteket rangsoroljuk, akkor a kínai, Peking és Sanghaj közötti szupervonatot szolgáló Danyang–Kunshan híd az első,

ami 164 kilométer hosszan fut pilléreken a kelet-kínai síkság fölött.

Kínában, illetve Japánban még több ilyen 100 kilométernél hosszabb vagy annál valamivel rövidebb speciális viadukt húzódik a tájak fölött a vonatok kiszolgálására.

Az egy bizonyos távolságot egy nagy ívvel áthidaló szerkezetek, az ívhidak ranglistáját is a kínaiak uralják: a pingnani harmadik híd 575 métert, a csungkingi Chaotianmen híd 552 métert, a sanghaji Lupu híd 550 métert ível át – összehasonlításul: a függőhíd típusú Erzsébet híd támaszköze 290 métert tesz ki.

S ha már függőhidak: a leginkább lélegzetelállító, legmonumentálisabb hidak családját ők alkotják, s a Dunánkon kecsesen átívelő Erzsébet híd vagy éppen a Lánchíd persze ma már eltörpül a világ más részein mostanában elkészült óriáshidak mellett.

Az új világrekorder hosszúságú függőhíd éppen tavaly készült el, s a Dardanellák tengerszorosát íveli át – s ezzel Európát és Ázsiát köti össze – Törökországban:

az 1915 Çanakkale híd támaszköze 2023 métert, több mint két kilométert tesz ki.

A második helyen áll a kilencvenes években épült, Japánban álló Akashi Kaikyo híd 1991 méteres támaszközzel. A harmadik helyezett a Jangcén átívelő Yangsigang híd Vuhannál, aminek 1700 méteres támaszköze van a pillérei között. Utánuk még több tucat egy kilométernél nagyobb támaszközű hidat találunk a világban, köztük Európában a Svédországot és Dániát összekötő Öresund hidat, a norvégiai Hardanger-fjordot átívelő hidat, vagy épp az észak-angliai Humber hidat.

Millau viaduktja Franciaországban (fotó: Wikipedia)
Millau viaduktja Franciaországban (fotó: Wikipedia)

De ne feledkezzünk meg a viaduktokról sem, ahol a magasban fut végig egy-egy völgy fölött az út: ebben a kategóriában valószínűleg sokáig verhetetlen marad a dél-franciaországi Millau hídja, melynek

legnagyobb pillérei magasabbak, mint a párizsi Eiffel-torony,

s melynek útteste a legmagasabb ponton 270 méterrel halad a völgy mélye fölött.

Nem tériszonyosoknak való hidak

Az óriások mellett a kisebb, de annál különlegesebb, egyszerre vonzó és ijesztő turistalátványosságok sora is egyre gyarapodik a világ körül. A kínai Tianmen hegy függőleges falára épített Glass Skywalk gyaloghíd

mintegy 1500 méterrel húzódik a szakadék fölött,

s egyes része üvegből épültek, a turisták szórakoztatására – illetve halálra rémítésére.

A vietnami Bach Long gyaloghíd is egy meredek dzsungelvölgy fölött ível át, átlátszó felületein pedig igencsak bátorságpróba végiggyalogolni.

A svájci Titlis gyaloghídja pedig az Alpok óriáshegyeinek arénájában kínál lélegzetelállító kilátásokat.

***

Ha olvasóink ismernek határainkon belül vagy a környező országokban igazán látványos és izgalmas hidakat, megoszthatják kommentjeikben a tippeket!

***

Nyitóképen: olajfúrótornyot vontatnak át a Dardanellák világrekorder hídja alatt Törökországban (Burak Akay / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2023. április 13. 13:48
Ha 4 dimenzióban nézzük, akkor nekem a kedvenc hidam a Hepstadion Alexandriában. 1260 méter hosszú és 200 méter széles volt. Mindezt ugye 2300 évvel ezelőtti technikával építve. A római korban a hídon már vízvezeték, aquaduct is vezetett át, mert a Pharosz szigeten, Kalózok szigetén nem volt (elég) ivóvíz. A híd alatt nagy hajók is elfértek. Ma nem építenek ilyen vízvezetékeket, pláne nem hidakra. De 200 méter széles hidakat sem. A képen jobb oldalon a Heptastadion: https://medium.com/@ad.meliora.02/the-pharos-of-alexandria-the-most-astonishing-structure-of-the-ancient-world-23f03f6fc0e8 Közelről: https://static.wikia.nocookie.net/assassinscreed/images/e/ef/ACO_Heptastadion.jpg/revision/latest/scale-to-width-down/1000?cb=20190916082509
Akitlosz
2023. április 13. 13:12
Budapesten sem a Lánchídról kellene kitiltani a forgalmat, hanem egy új, látványos hidat építeni a közelében a gyalogosoknak, amely turistalátványosság is lenne és meg lehetne nézni róla például a Lánchidat. Miért építtette Széchenyi a Lánchidat? Hát ugyan nem azért, hogy tilos legyen rajta kocsiknak közlekedni.
Akitlosz
2023. április 13. 13:06
"Sanghaj közötti szupervonatot szolgáló Danyang–Kunshan híd az első, ami 164 kilométer hosszan fut pilléreken a kelet-kínai síkság fölött. Kínában, illetve Japánban még több ilyen 100 kilométernél hosszabb vagy annál valamivel rövidebb speciális viadukt húzódik a tájak fölött a vonatok kiszolgálására." Igazából már az összes vasútvonalat így kellene építeni, hogy szintbeli kereszteződés sehol se legyen és állatok se tudjanak rámenni a vasútra. Akkor nyugodtan száguldozhatnának a vonatok akár 500 km/h-val is, versenyképtelenné téve a légi közlekedést kontinensen belül.
Nasi12
2023. április 13. 11:40
Remek írás. Az látszik, hogy a kínaiak tudnak építkezni. Nekem az 55 kilométer hosszú Hongkong–Zhuhai–Makaó-hídjuk tetszik, aminek egy része a tenger alatt megy:) Viszont nálunk jól jönne egy szerényebb gyalogos-biciklis híd a Dunán, pl. ahol az Európa ponton hidat építették a katonák anno az EU csatlakozásunk előtt, a Kacsa utcánál. Szerintem a kínaiak azt is bevállalnák. Az akkugyárukat kompenzálandó. Az EU meg fizethetné, a visszatartott pénzeket kárpótlandó. A neve lehetne megint Európa híd. Erre kellene izmoznia gyurcsányéknak, csehkatkáéknak az EUs választások előtt. Ha megint be akarnak kerülni. Mert a háborúpártisággal nem szavazzák be őket a magyarok. De ha az amerikaiak építenék a 2024-es választásuk előtt akkor akár Amerika híd is lehetne. A friss plakátkampányukat kompenzálandó. Hogy visszanyerjék a magyarok szimpátiáját. Azon mehetnének a ruszkik haza. Látszik, hogy mind a három nagy pólusnak van miért kompenzálnia, kárpótolnia bennünket. :)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!