Szent István és Kolumbusz, űrhajó és internet – ezek történtek karácsonykor a történelemben

2022. december 26. 16:00

Koronázások, kivégzések és szívmelengető pillanatok is akadtak az elmúlt évezredek karácsonyain. Összeszedtünk párat ezek közül.

2022. december 26. 16:00
null
Kovács Gergő

A karácsony ugyan a szeretet ünnepe, de a történelem és az élet erről nem mindig vesz tudomást, és tovább zajlik – hol így, hol úgy. Most időrendben villantunk föl pár jelentős, egyben érdekes mozzanatot az elmúlt századok karácsonyi időszakából.

Az első feljegyzett karácsonyi ünnepség

336. december 25., Róma – ez a pontos időpontja és helyszíne az első eseménynek, amikor és ahol a rómaiak megünnepelték Jézus születését: mindez az első keresztény császár, I. Konstantin alatt történt. Ez

a dátum egybeesett a pogány szaturnália ünnepekkel,

amelyet hagyományosan a téli napforduló idején tartottak. ilyenkor, Szaturnusz tiszteletére a rómaiak szabadságot vettek ki, gyertyákat gyújtottak és ajándékokat cseréltek. Ezeket az ősi, egykor emberáldozatokkal is járó pogány hagyományokat akkor is fenntartották, amikor a birodalom felvette a kereszténységet. És akárhogy is nézzük, a római naptár még mindig meghatározza, hogy sokan közülünk hogyan töltik a decembert.

Szent István és Nagy Károly koronázása

Több nevezetes koronázást is karácsonykor ütöttek nyélbe, számunkra természetesen Szent István királyunké a legfontosabb. Egyes források (évkönyvek) szerint 1000. december 25-én, más források (ugyancsak évkönyvek) alapján 1001. január 1-én került az egykori Vajk, majd első magyar király fejére a korona. Ami biztos, hogy a karácsonyi időszakban történt, így

a magyar történelem egyik legfontosabb eseménye rögtön biztató kezdetnek tűnik. 

Bár minket kevésbé érint, volt még egy izgalmas koronázás, 800. december 25-én is, tehát Istvánunk előtt két évszázaddal. Az Európa atyjának is nevezett Nagy Károlyt, a Frank Birodalom uralkodóját ekkor koronázták „római császárrá”:. Ez Rómában, a karácsonyi misén történt, amit maga a pápa celebrált, feltámasztva így a három évszázada tetszhalott imperátori címet. Nagy Károly tette le aztán a ma ismert középkori Európa alapjait, amivel a mostani Európának is megágyazott.

Kolumbusz megérkezett Amerikába, és zátonyra futott

Az 1492-es év vége átalakította és radikálisan újraformálta az addig ismert világ képét. Kolumbusz Kristóf őszre elérte Amerika (vagyis az amerikai kontinens) partjait, és nem volt megállás: októberben már a Karib-szigeteken szállt partra, újabb és újabb területeket fedezett fel. Ugyan három hajóval indult neki Spanyolhonból az ismeretlennek, ám december végére csupán két hajója maradt: a Niña és a zászlóshajó, a Santa María, melynek Kolumbusz volt a kapitánya. A zászlóshajó aztán december 24-én zátonyra futott.

A történet úgy szól, hogy Kolumbusz első felfedezőútján egy kabinos fiút hagyott a hajó kormányánál: a fiatal srác nem vette észre, hogy az áramlatok lágyan zátonyra sodorják a Santa Mariát, és megfeneklik. Mivel Kolumbusz nem tudta kiszabadítani a hajót, tovább utazott az egyetlen épen maradt közlekedési eszközével (Niña), a Santa Maria deszkáiból pedig erődöt épített a hátrahagyott legénység. Ezt La Navidadnak,

azaz Karácsonynak nevezték el, és az első európai gyarmatnak számít az Újvilágban.

Karácsonyi fegyverszünet az első világháborúban

Az emberi történelem emlékezetes pillanata volt 1914 karácsonya, amikor a csatatéren spontán ünnepi tűzszünet kezdődött. December 24-én német, brit és francia csapatok tömegei tették le a fegyvert a belgiumi csatatéren: a fegyverszünetet állítólag a németek kezdeményezték, akik karácsonyfával, gyertyákkal díszítették lövészárkaikat, és a „Csendes éj”-t énekelték. A brit csapatok is dallal válaszoltak. A fáradt harcosok végül kimerészkedtek a „senki földjére” – a lövészárkokat elválasztó területre, ami mind a kézifegyverek, mind a tüzérség tüzének ki volt téve –, hogy üdvözöljék egymást és kezet rázzanak.

Az érintettek beszámolói szerint a katonák cigarettát és whiskyt osztottak meg egymással, karácsonyi ajándékot cseréltek azokkal, akiket pár órája még hevesen lőttek. A rövid szünetet kihasználva

néhány skót, angol és német katona focimeccset is játszott a csatatéren,

mondják a krónikások. Hepiend persze nem lett: a fegyverszünetet egyik fél tisztjei sem hagyták jóvá, így a férfiakat visszaparancsolták lövészárkokba, hogy folytassák a vérfürdőt. A további barátkozást betiltották. Mégis, a háború elhúzódásával ez a bizonyos „karácsonyi fegyverszünet” az örök emberség, a szeretet példája maradt.

Katonák fociznak a senkiföldjén az 1914-es karácsonyi fegyverszünet idején. Forrás: Origo (Universal History Archive/UIG/Getty Images)

Hold körüli pályára állt az Apollo

Ma már elképzelhetetlen szenzációnak számított, hogy az Apollo–8 űrhajó 1968-ban szenteste, december 24-én Hold körüli pályára állt – a Holdra szállásra fél évvel később került sor egy másik űrhajóval. A híres karácsony esti tévéadásban az űrhajósok a Bibliából olvastak fel, és magát a Holdat is kommentálták, amit először figyelhetett meg „élőben” emberi szem, miközben körülötte keringtek. Frank Borman parancsnok ezt mondta: „Az én benyomásom, hogy

Jim Lovell pilóta szavai: „Félelmetes ez az itteni végtelen magány, azt juttatja eszedbe, amit hátrahagytál a Földön. Innen nézve a Föld egy hatalmas oázis az űr végtelenjében.”

Ceaușescu halála

A „karácsonyi fegyverszünet” és az Apollo sikersztorija után Romániába indulunk, ahol rögtön kiderül, hogy nem minden játék és mese. A dátum: 1989. december 25. A Román Kommunista Párt mindenható vezetője, Nicolae Ceaușescu 1965 óta diktátorként vezette országát, de utolérte a sors. Méghozzá épp karácsonykor: a Temesváron lángra lobbanó forradalom napok alatt elsöpörte a Ceaușescu-rezsimet, a korábbi pártvezető és felesége pedig hiába kísérelt meg helikopteren menekülni, az nem jött össze, mivel időközben a hadsereg is a felkelők oldalára állt.

A morcos románok

még szenteste felállítottak egy rögtönítélő bíróságot,

ami a következő napon golyó általi halálra ítélte a Ceaușescu-házaspárt. Az ítéletet rögtön a tárgyalás után végrehajtották. A kivégzést a a román televízió is sugározta, bár minden olyan gyorsan történt, hogy a tárgyalást rögzítő tévéstábnak „nem maradt ideje áramellátást biztosítani a külső helyszínen. Bár egy kamerával így is rögzítették a kivégzés pillanatait, az utóbb nyilvánosságra került felvételekről mintegy öt perc, maga a kivégzés és az utána következő percek hiányoztak – e körülmény spekulációkat és legendákat szült.

Az internet születése

Tudja, hogy mikor futtatták le a világháló első verziójának a tesztelését? Hát persze, hogy 1990 karácsonyán. Az esetről Tim Berners-Lee, a világháló atyja számolt be könyvében: a lényeg, hogy ekkor jött létre először kommunikáció a webkiszolgáló és egy másik számítógép között. A többi már történelem. 

Nyitókép: A Santa María replikája (Wikipédia)

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
mnandi
2022. december 27. 14:07
'90-ben nem az internet született, hanem a http-protokoll, world-wide-web.. ez csak egyetlen az interneten használt tucatnyi protokoll közül.. az ún. "internet" valójában az első TCP/IP adatcsomag továbbításakor született.. azt '69-ben kezdték fejleszteni, '74-re vált véglegessé a 4-es verzió, és '79-re használhatóvá. (sokan vannak akik a web-et hiszik internetnek, de már találkoztam olyannal is, aki szerint a fészbúk az internet.. :D ) ((és akkor a "What is the browser" - yt-videót még meg sem említettem..))
APESZ72
2022. december 26. 16:48
ok
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!