Nem lett erős momentum Trump számára a félidős választás – Mártonffy Balázs és Baranyi Tamás elemzése a Mandineren

2022. november 10. 18:10

Mekkora mozgástere marad Joe Biden elnöknek? Mit olvas ki az eredményekből a 2024-es elnökválasztásra vonatkozólag Donald Trump és a Republikánus Párt? Mártonffy Balázs és Baranyi Tamás Amerika-szakértők értékelték az amerikai félidős kongresszusi választásokat a Mandiner Vita adásában.

2022. november 10. 18:10
null
Maráczi Tamás
Maráczi Tamás

A felmérések által jelzett papírforma látszik beigazolódni: a republikánusok visszahódítják a Képviselőházat, de a Szenátusban ismét mandátumegyenlőség körvonalazódik, halvány demokratapárti többséggel.

Miért maradt el a republikánus áttörés? Miért nem büntették meg jobban a választók a rekord alacsony népszerűségi mutatókkal rendelkező demokratapárti elnököt? Hogyan fut rá innen a két év múlva esedékes elnökválasztásra a két nagy párt?

A Mandiner Vita két vendége Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézet vezetője és Baranyi Tamás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese volt.

--

Az adás itt tekinthető meg:

 

***

A legutolsó előrejelzések egy „vérbővebb” republikánus előretörést jeleztek,

a kedd esti exit-poll-adatok kifejezetten egy nagy jobboldali győzelmet valószínűsítettek

– kezdte a beszélgetést Baranyi Tamás, hozzátéve, hogy ezen adatokból november 8-án, a választás napján még arra lehetett következtetni, hogy a republikánusok kampánytémái, a gazdaság és az életminőség kérdései domináltak a szavazásnál.

Általános tendencia, hogy az elnöki ciklus felénél, a félidős választásokon a választók büntetik az elnököt és a kormányzatot, valamiféle ítéletet mondanak a ciklus első felének kormányzati teljesítményéről, és így az „ellenzéki” párt átveszi a Képviselőház feletti ellenőrzést – emlékeztetett az Amerika-szakértő, viszont úgy vélte, hogy az meglepetés, hogy

míg Joe Biden teljesítményének társadalmi megítélése rossz, addig ez nem tükröződik vissza a választási eredményekben.

Mártonffy Balázs arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi választásokkal ellentétben idén pontosak voltak a felmérések: a Képviselőház megszerzése borítékolható volt a republikánusok részéről – bár a vártnál kevesebb helyen sikerült a republikánusoknak fordítaniuk – , és az előrejelzések nagyon szoros verseny jeleztek előre a szenátori posztokért, és ez így is lett. A szakértő akár egy egymandátumos különbséget is valószínűnek látott a részeredmények alapján, a végső kép majd a három állam (Georgia, Nevada és Arizona) versenyének végeredményéből fog kirajzolódni. Ezen államokban sok a levélszavazat, így ezek összeszámlálása akár napokig is eltarthat, az eredményre tehát még várni kell - tette hozzá.

 

Mártonffy Balázs

 

Választói tudatosság

Baranyi Tamás szerint a félidős választások komplex szavazások, mert kormányzókat, helyi és szövetségi képviselőket, szenátorokat és főügyészeket is választanak, míg az elnökválasztás egy tisztább helyzet: két elnökjelölt, két nagy párt között kell dönteni. Ebből adódóan rendre 20 százalékkal kevesebben szoktak részt venni a félidős voksoláson, mint a nagyobb téttel bíró elnökválasztáson, és a helyi ügyek itt sokkal hangsúlyosabbak, mint az országos jelentőségű elnökválasztáson.

Mártonffy Balázs ezzel egyetértve elmondta:

a félidős választáson valóban nem csak a pártpreferenciák érvényesülnek,

hiszen egy választó ugyanazon a szavazólapon megszavazhat egy republikánus kormányzót, egy demokrata szenátort és egy demokrata alsóházi képviselőt is, attól függően, hogy kit talál alkalmasnak, illetve hogy milyen pártnak a támogatója. Az NKE Amerika Kutatóintézet vezetője hozzátette: a választók különbséget tesznek az elnök és a párt, a Kongresszus és az adott lakhelyük által delegált képviselő megítélése között, vagyis: a felmérések szerint a Kongresszus országos megítélése nagyon gyenge, de a szavazók a saját képviselőikkel sokkal nagyobb mértékben elégedettek, ugyanígy a pártjukkal szimpatizálnak, a pártjuk színében kormányzó elnökkel viszont nem feltétlenül.

 

Baranyi Tamás

 

Kinek és miért sikerült a kampány?

A republikánusok azzal kampányoltak, hogy a félidős választás egy népszavazás Joe Biden elnökségéről, míg a demokraták az abortusz kérdését és a demokráciát érő fenyegetés ügyét hangsúlyozták – hívta fel a figyelmet Baranyi Tamás, aki úgy vélte,

a republikánusok fő témája, a gazdaság állapota volt a domináns kampánytéma,

ez érdekelte a felmérések szerint leginkább a választópolgárokat, ugyanakkor meglepetésre az abortusz kérdése is feljött a második legfontosabb témának a kampány során, így a demokraták ezt jól tudták tematizálni, és főleg a nagyvárosi fiatalok körében tudott mozgósító hatással lenni.

Mint fogalmazott, a felmérések alapján az amerikaiak túlnyomó többsége Biden kormányzati teljesítményét gyengének találja, így az ennek bírálatára épülő republikánus kampánystratégia racionális volt, de az előzetes eredmények azt mutatják, hogy az elégedetlen demokrata szavazók is végül a saját pártjukra voksoltak, ami a demokratapárti kampány hatékony mozgósító erejét mutatja, illetve esetleg azt, hogy a konzervatívok kampánya a jó felmérési előrejelzéseket látva kiengedett a kampányfinisben – vélekedett a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese.

Miután a Legfelsőbb Bíróság kivette az alkotmányos védelem alól és

helyi tagállami hatáskörbe utalta az abortusz szabályozását, a demokraták azonnal kampánytémává tették ezt,

és ezzel komoly mobilizációs lendületet vettek – vélekedett Mártonffy Balázs, aki szerint a téma később kifulladni látszott, mert az infláció és a többi gazdasági kérdés hangsúlyosabbá vált. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézet vezetője elmondta: a demokrácia kérdése volt még egy hatékony üzenete a Demokrata Pártnak, azt sugallták, hogy aki meg akarja őrizni az amerikai demokrácia értékeit, annak rájuk kell szavaznia. Ezzel összefüggésben külön érdekesség, hogy az előzetesen vagy levélszavazatok formájában voksolók között túlnyomó többségben a demokraták szavazói vannak – tette hozzá.

Érdekes módon a felmérésekben a szavazói preferenciák között nem szerepel a demokrácia-féltés – válaszolt Baranyi Tamás, aki ebből arra következtet, hogy a Demokrata Párt ezt a narratívát saját szavazóinak a mozgósítására használta, és ebben rutinja is van, most eredményesnek bizonyult.

Mártonffy Balázs szerint

hiba lehetett, hogy a republikánusok egy Bidenről szóló népszavazásnak állították be a voksolást,

mert a félidős választás nem biztos, hogy alkalmas erre – ha bejött volna a stratégia, akkor a népszerűtlen Biden miatt most vissza kellett volna esni a Demokrata Pártnak, de nem történt jelentős visszaesés. Biden nem volt népszerű elnök, de 2020-ban azzal nyert, hogy „ő volt a nem-Trump elnökjelölt” – fogalmazott az Amerika-szakértő.

A demokraták eredeti stratégiája az volt, hogy Trump ellen, a demokrácia védelmében mozgósítanak, ez módosult az abortusz kérdéssel – folytatta kollégája gondolatát Baranyi Tamás. Bár Trump személye megosztó tényező, a republikánusoknál mégis döntő jelentősége volt, hogy mely jelöltjeik mögé állt be a kampányban a volt elnök, és melyek mögé nem – magyarázta a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese.

 

Hogyan fordulnak rá a pártok a 2024-es elnökválasztásra?

Baranyi szerint Donald Trump kicsit kivár most,

nem olyan nagy arányú ugyanis a republikánus győzelem, hogy a momentum legyen a 2024-es újraindulásának bejelentéséhez,

nem elegendő a helyzet ahhoz, hogy a volt elnök újraindulási ügye nagy lendületet vegyen. Ráadásul a Republikánus Párton belül van mozgolódás az országos tisztségekért való indulásban.

A demokratáknál egyelőre nincsenek erős jelöltek, ebbe beletartozik Joe Biden is” – fogalmazott a KKI szakértője, aki szerint rövidesen elindul majd a pártban a „castingolás” a 2024-es jelöltségért.

Mártonffy Balázs úgy vélte, Trump terve az lehetett, hogy 2024-ig kiüti a többi potenciális elnökjelöltet a pártban, de ez két év alatt eddig nem sikerült, vannak még ambícióval bíró emberek, így ez a verseny még nem dőlt el.

A másik nagy jelölt, rivális egyértelműen Ron DeSantis floridai kormányzó lehet, aki most is nagy arányú győzelmet aratott.

De ha durva előválasztási kampány alakul ki közöttük, akkor a végső versenyre kettőjük közül egy „sérült” ember kerül majd ki a demokraták elleni küzdelemre, és a megosztott, veszekedő pártbeli hátország sem lenne jó ómen a 2024-es megmérettetésre.

Az Amerika-szakértő a demokraták „castingjánál” a kaliforniai kormányzó, Gavin Newsom belépését valószínűsíti, mert ő egy helyi sikeres politikus, míg a többi jelölt túlságosan kötődik a Biden-kormányzat munkájához.

Baranyi Tamás szerint akárki jön majd ki győztesen a republikánusok előválasztásából, össze fognak zárni a közös jelölt mögött. Erre példa az, higy Donald Trump az előzetes nagy előválasztási viták ellenére meg tudta nyerni a 2016-os választást. Mártonffy viszont úgy vélte, hogy nem biztos, hogy egy DeSantis-győzelem után minden Trump-szavazó elmenne voksolni DeSantisra az elnökválasztáson – és ezzel Trump tudja zsarolni a Republikánus Pártot.

 

Mekkora mozgástere lesz Bidennek?

Az amerikai kormányzatnak viszonylagosan

nagy mozgástere van akkor is, ha az alsóházi többséget elveszíti is, rendeleti úton sok mindent meg lehet oldani

– magyarázta Baranyi, hozzátéve, hogy a költségvetési ügyekben viszont a megosztott Kongresszusban nagyon nagy harcok várhatók majd. Ha egy elnök elveszíti a többségét a törvényhozás mindkét házában, az a politikájára nézve egy óriási legitimációs csapás, de „a nagy arányú vereséget már ki lehet zárni, ez a legitimációs deficit nem fog jelentkezni” – összegzett az Amerika-szakértő.

Ha a republikánusok csak a Képviselőházat hódítják el, akkor „blokkolás lesz”, ha a Szenátust is, akkor „átlendülnek majd támadásba”,

vagyis saját törvényjavaslatokat átvinni a Kongresszuson, és ezzel kényszerhelyzetbe hozni Bident – magyarázta Mártonffy Balázs.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese szerint a külügyi és nemzetbiztonsági vezetés még a két kamara elvesztése esetén is akadálymentesen tud üzemelni, de az igaz, hogy a „kreatív külpolitikai gondolkodásra kevesebb mozgástérrel”. Az Amerika Kutatóintézet vezetője ezzel egyetértve felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedekben a Kongresszus sok külpolitikai hatáskörét átruházta az elnökre, így annak a Kongresszus jóváhagyása nélkül is sok lehetősége van önálló külpolitikát folytatni.

--

Nyitókép: Donald Trump a választások napján november 8-án, miután leadta szavazatát a floridai Palm Beach-en  –  forrás: Eva Marie UZCATEGUI / AFP    

Összesen 40 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
masikhozzaszolo
2022. november 11. 10:24
Amerikáról annyit tudok, hogy lehet, hogy van, írnak róla. Persze Benedek Elek írt sok mindent. Még sincs minden. De, ha kicsi a győzelem, akkor a Republikánusok talán nem lesznek elbizakodottak két év múlva. És hát a szavazók összetételétől sok minden függ, ha az atomháború után már minden jelölt és szavazó halott, akkor kiegyenlített is lehet megint a helyzet. Amerika új színt visz a világba, nem vöröset, nem kéket, hanem hamuszínt.
amca
2022. november 11. 08:54
Miért hívja a Mandi a Roncsmentumot Rommentumnak ?????
Tárkány Álmos
2022. november 11. 07:23
Az a gond, hogy az amerikaiak úgy értékelték, hogy jobb a pisis mint a bunkó. A republikánusoknak sokkal jobb jelöltet kellene állítaniuk - pl. Florida állam elnökét.
Ursula van még Lejjebb
2022. november 11. 07:16
A demokraták hozzáláttak az eredmények kozmetikázásához. Nagyon értenek hozzá, lásd előző választások... Amíg ilyen bohóc módjára szavazgatnak, nem is lesz valódi eredmény. A brazilokról: Lula Putyin -barát és szélsőségesen usa ellenes...ha nyert egyáltalán. Őszintén sajnálom a liberálbolsikat, hogy elindult számukra is a jobbratolódás, de a tények kemény dolgok.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!