Szabotázsakciókkal nehezítik az orosz megszállást az ukrán gerillacsapatok
2022. augusztus 10. 15:00
Hatalmas robbanás rázta meg kedden a krími Novofedorivka mellett fekvő orosz légibázist – vélhetően ukrán katonai akció volt, mint utólag kiderült, bár ezt az oroszok tagadják. Az oroszok által megszállt dél-ukrajnai területeken kiterjedt ukrán gerillahálózat szerveződött arra, hogy szisztematikusan akadályozza a terület becsatolását Oroszországhoz.
2022. augusztus 10. 15:00
p
7
67
67
Mentés
***
Precíz koordinátákat adnak meg a potenciális orosz katonai célpontokról, amelyeket aztán az ukrán tüzérség becéloz, orosz tisztségviselőket gyilkolnak meg, hidakat, vonatokat robbantanak fel, jelenlétükkel elidegenítik az oroszokkal való ukrán kollaborációt – a Dél-Ukrajnában berendezkedni akaró
orosz katonai-közigazgatási apparátus munkáját egy erősödő fegyveres gerillamozgalom akadályozza,
egyre több fejtörést okozva a megszálló erőknek.
Még azelőtt, hogy az oroszok elfoglalták volna az ominózus településeket, az ukránok búvóhelyeket, fegyverraktárakat alakítottak ki, hogy a rövidesen megszállás alá kerülő városokban logisztikailag minden elő legyen készítve a földalatti ellenállásra. Taktikát dolgoztak ki, milyen módon lehet csapdába csalni orosz tisztségviselőket akár merénylet, akár elfogás céljából, épületek nem használatos helyiségeibe élesre állított pokolgépeket helyeztek arra az esetre, hogy ha az oroszok beköltöznek, adott időpontban aktiválni lehessen a pusztítást.
Az elfoglalt területeken az orosz hadsereg jelenléte megfélemlítő erővel bír;
a megjelenésüket követő tüntetéseket, a polgári ellenállást keményen leverték, az agitáló aktivistákat azonnal őrizetbe vették és elszállították, így a településekről eddig el nem menekült ukrán lakosság mára látszólag belenyugodott sorsába, próbálja folytatni életét a megszállás alatt. A körülmények azonnal megváltoztak: a termékekért orosz rubellel lehet fizetni, aki telefonálni akar, orosz mobilszolgáltatóra kell váltson, az ukrán tömegtájékoztatást elvágták, csatornáikon most orosz tévé- és rádióadók érhetőek el. Az integrációt azzal próbálják felgyorsítani a megszállók, hogy 10 ezer rubeles azonnali gyorssegéllyel és az orosz léttel járó minden logisztikai kedvezménnyel próbálják az orosz kisebbségen kívül az ukrán lakosokat is rávenni az orosz állampolgárság felvételére.
Partizánakciók és szabotázsműveletek
A felszín alatt azonban hónapok óta tart egy kemény ellenállás: ukrán fiatalok csoportjai figyelik az orosz hatóságok mozgását, tevékenységét, és a gyenge pontjaikat megpróbálják támadás alá venni. Herszonban szórólapok ezreit szórták szét az ellenállók, rajta a figyelmeztetés:
a „partizánok” miatt egyetlen orosz tisztségviselő sem érezheti magát biztonságban.
Ukrán katona pihen a frontvonalon Mikolajiv közelében július 23-án - (forrás: BULENT KILIC / AFP)
Az AP hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó egyik gerillavezető szerint ők az ukrán hadsereg „láthatatlan légiója” mélyen a frontvonalak mögött, az oroszok által ellenőrzött területeken. Mivel a HIMARS-ok nagy távolságból is pontosan tüzelnek, a gerillák felderítőmunkájának segítségével
a frontvonaltól több száz kilométerre fekvő, eddig biztonságosnak vélt orosz bázisok is célpontokká válnak,
ráadásul a bemérések miatt csupán kicsiny tévedhetőséggel, kicsiny százalékos eséllyel, hogy civil áldozatai lesznek a támadásnak.
A gerilla harcmodor ellen – mint tudjuk – nagyon nehéz védekezni, az ukrán hadsereg hatékonyságát pedig jelentősen megnövelik az előretolt hadosztályként, a hadsereg „szemeként” működő civil ruhás csoportok. A Dnyeper nyugati partján zajlik az az erőfeszítés, hogy az ukránok eredményeket tudjanak felmutatni a számukra rosszul álló háborúban: településeket próbálnak visszafoglalni az oroszoktól. Eddigi egyik legnagyobb találatuk az volt, hogy Herszon közelében az orosz utánpótlás stratégiailag meghatározó hídját az ukrán hadsereg HIMARS rakétavetőkkel használhatatlanná tette a Dnyeper folyón.
A fegyveres akciók megsokszorozódtak, amióta felreppent a hír, hogy
Moszkva ezeken a területeken is a krímihez hasonló népszavazásokat tervez rendezni,
hogy a népakaratra hivatkozva ezen régiókat is Oroszországhoz csatolja.
Orosz veszteségek, orosz válaszlépések
Néhány konkrét példa: Jevgenyij Szoboljev, a herszoni börtönparancsnok autója mellett robbant egy pokolgép, a célszemély túlélte a támadást; szintén a dél-ukrajnai városban egy rendőrautó ellen célzott robbantásban egy rendőr meghalt, egyik társa megsérült; Nova-Kakhovka új, orosz közigazgatási vezetőhelyettesére lőfegyverrel rálőttek, a férfi életét vesztette; Vlagyimiri Szaldo, a herszoni régió orosz közigazgatási vezetője már több merényletet túlélt, helyettese, Pavel Szlobodcsikovval viszont az autójában végeztek a támadók.
A nyár elején a gerillák két vasúti összekötő hidat felrobbantottak és két orosz katonai vasúti szerelvényt kisiklattak Melitopol közelében. Más városokban is megjelentek tehát ezek a szabotázscselekmények, sőt, már az oroszok által szigorúan felügyelt, a lakossági támogatást erősebben mutató Donbaszban is hetente történnek célzott robbantásos akciók.
Ebbe a sorba illeszkedhetnek bele a keddi robbanások a krími Novofedorivka mellett fekvő orosz légibázison,
ahol a detonációkban legkevesebb egy személy életét vesztette és többen megsérültek. Bár az oroszok szerint baleset történt: a „tűzbiztonsági előírások” be nem tartása miatt robbantak be az ott tárolt robbanóanyagok, az ukrán elnöki hivatal szerint ukrán partizánakció történt: rakéták találták el a krími célpontot.
A bázis 200-300 kilométerre fekszik a frontvonalaktól, az oroszok által 2014 óta annektált területen, így fegyverzetszakértők szerint csak úgy történhetett ukrán támadás, ha a robbanószerkezetet modern, nagy hatótávolságú, vélhetően amerikai gyártású rakétákkal juttatták el a célpontra. Ha valóban az ukrán haderő tette ezt,
akkor 2014 óta ez volt az első nyílt ukrán katonai támadás a Krímben állomásozó orosz erők ellen.
Moszkva szabotázs-elhárító különleges erőket küldött Herszon térségébe, ezek az egységek próbálják megtalálni a tűt a szénakazalban, részleges sikerekkel – razziáik, hírszerzési akcióik segítségével a merényletek egy részét meg tudják akadályozni, a rejtegetett fegyverek egy hányadát megtalálják és elkobozzák. A városokban a katonai járőrök állandó jelenléte szintén csökkenti az ukrán gerillaakciók esélyeit.
Bajba kerülnek, akiknél az igazoltatások során ukrán nemzeti jelképeket, a telefonjukon egyenruhás rokonok fotóit találják
az orosz katonák, de akár azok is, akik a köztereken ukrán nemzeti énekeket dúdolgatnak. Hosszú távon több millió ukrán lakos lokálpatriotizmusát, helyi kötődését és nemzeti tudatát kiirtani azonban majdnem lehetetlen küldetésnek tűnik az orosz adminisztráció számára.
--
Nyitókép: Az ukrán Nemzeti Gárda egyik fegyverese ugrik át egy lövészárkon Harkiv közelében augusztus 3-án (forrás: Vyacheslav Madiyevskyy / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Szerinte ugyanis nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, és most Franciaország beavatkozna a háborúba, hanem arról, hogy egy indokolatlan tabut feloldanak Ukrajna javára.
Szerinte ugyanis nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, és most Franciaország beavatkozna a háborúba, hanem arról, hogy egy indokolatlan tabut feloldanak Ukrajna javára.
Amint az varhato volt. Megszerezni egy teruletet, az egy dolog, megtartani, na az mar egy egeszen mas teszta. Allando harckeszultseg, jarorozes, stb., allando szabotazsakciok, robbantgatas, merenyletek...
"Precíz koordinátákat adnak meg a potenciális orosz katonai célpontokról" - az orosz rakétacsapások ugyanígy működnek: egy ügynök vagy kollaboráns és a telefonjáról, a célpont közeléből leadott geolokációs adatok kellenek hozzá.