Írta: Varga Zsolt
Hatalmas politikai viták zajlanak mostanában az inflációról, a rezsi árakról, a lakossági energia áráról és az üzemanyagok áráról. Az ellenzék támadja a rezsicsökkentést, az üzemanyagárak plafonjának bevezetését, valamint a minimálbéreket. A baloldali „kapitány” szerint nem megoldás az üzemanyagárak befagyasztása. Márki-Zay Péter később azt magyarázta, hogy az Egyesült Államokban, amikor emelkedni kezdett a benzin ára, akkor az emberek kisebb autókra váltottak, „s nem egyesével, hanem akár hárman mentek együtt munkába”.
A Mandiner novemberben grafikonsorozatot indított arról, hogy mennyit vásárolhattunk a mindennapi élethez elengedhetetlen árucikkekből 2010-ben s mennyit most. A teljesebb kép érdekében mindent terméket kétszer vizsgáltunk meg, egyszer a minimálbérhez, egyszer az átlagbérhez viszonyítva. Második összefoglaló cikkünkben az üzemanyagok, azaz a benzin és a gázolaj árait vesszük górcső alá.
***
A lakosság által vásárolt üzemanyagok közül a 95-ös benzin ára 2002-2010 között 51%-kal emelkedett, a gázolajé pedig 58%-kal a KSH hivatalos adatai szerint. Mindkettő emelkedése magasabb volt, mint az időszaki összesített infláció. 2002-ben a benzin fogyasztói átlagára 223 Ft/liter volt, 2010-ben 336 Ft/literre emelkedett, a gázolajé 2002-ben 202 Ft/liter volt, ami nyolc évvel később már 320 Ft/liter volt.
2020-ban mindkét üzemanyagfajta szinte ugyanazon az árszinten volt, mint 2010-ben. A benzinnek a 359 Ft/literes ára mindössze 7%-kal volt magasabb, mint az évtized elején, a gázolajnak pedig a 372 Ft/literes ára csupán 16%-os emelkedést mutatott. Mindkét árucikk emelkedése jóval az évtized összesített inflációja (25,7%) alatt maradt. Az üzemanyagok ára 2012-ig jelentős ütemben emelkedett, elérte a 450 Ft/litert is, majd 2016-ig folyamatosan csökkent egészen 300 Ft/literig.
2016-tól egészen az idei év elejéig a 400 Ft/liter alatti sávban maradt.
Üzemanyagárak terén az idei évben világszerte jelentős áremelkedés volt tapasztalható, főleg a koronavírus hatására. Emiatt a növekedés miatt a magyar fogyasztói ár is megnőtt. A magyar államnak nagyon kis mozgástere van az uniós szabályozásokon belül arra, hogy az üzemanyag árát csökkentse. A jövedéki adó mértékének meghatározásában is például kereteket ír elő az unió. Mivel eddig is a kereteken belül az egyik legkisebb jövedéki adó volt a benzinen hazánkban, ezért el tudtuk érni azt, hogy a benzin esetében a hazai árak voltak az egyik legkisebbek már az utóbbi években, s a gázolajnál is az alsó közepes árfekvésbe tartoztunk.