Mélyfúrás a vörösterrorba

2021. február 15. 09:20

Fontos könyv jelent meg a vörösterrorról, ezúttal a krisztinavárosi gyilkosságokat és atrocitásokat vizsgálja Bíró Aurél, a Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa tollából. A könyvből az is kiderül, miért gyilkoltak meg egy apát és fiát a Lánchídnál, és ki volt Dénes Artúr, a zsidó ellenforradalmár, akit a Mandiner régi szerkesztőségének közvetlen közelében lőttek le.

2021. február 15. 09:20
null
Veszprémy László Bernát
Veszprémy László Bernát

Bár a centenárium kapcsán okkal várhatták a történészek és a laikusok egyaránt, hogy a téma jeles kutatói átfogó monográfiával jelentkeznek az 1919-es vörösterror kapcsán, úgy néz ki, a hazai történetírásnak egyelőre nélkülöznie kell a hasonló munkákat, hiszen eddig csak Hatos Pál jelentkezett ilyennel (vele készült beszélgetésünk itt olvasható). Bíró Aurél, a Budapest Főváros Levéltára (BFL) főlevéltárosa lépett a tettek mezejére, és korábbi, a vörös terrorcsapatok történetéről szóló könyve után újabb munkával jelentkezett.

Bíró új könyvének címe Proletárdiktatúra a Krisztinavárosban (alcíme Gyilkosság az úrnapi körmenetben). A könyv alcímének ellenére azonban mégis számos fontos vörösterror-akciót mutat be, egyáltalán nem csak a hírhedt krisztinavárosi körmenetre koncentrál. Természetesen persze az sem lett volna probléma, ha a körmenet kerül a fókuszba. Noha a vörösterror kapcsán az átlagolvasó nyilván Szamuely Tiborra asszociál, nem szabad elfelejteni, hogy a vörösterror másik „nagy neve" Cserny József, református bőrmunkás volt, aki 1919. június 22-én emberei élén

a Havas Boldogasszony-plébániatemplom úrnapi körmenetébe lövetett.

Ez kétségkívül a vörösterror egyik legmarkánsabb, még ha az áldozatok számát tekintve messze nem is legvéresebb atrocitásra volt. 

A könyv azonban nem csak a körmeneti lövöldözésről szól, hanem a nem sokkal messzebb (a Lánchíd budai hídfőjénél) történt Hollán-gyilkosságokról is, melynek során még április 23-án vörösterroristák meggyilkolták id. Hollán Sándor nyugalmazott államtitkárt és fiát, ifj. Hollán Sándor államtitkár és MÁV-igazgatót. A gyilkosság motivációjaként a levéltári anyagok alapján a szerző egyértelműen az egyik gyilkos, Lázár Andor Endre személyes bosszúját jelöli meg. Emlékezetes, hogy a meggyilkolt Hollánok emléktábláját 1946-ban elpusztították, 2009-ben, újraállítását követően ellopták, s végül 2011 óta áll ismét helyén a tábla. 

Külön érdekes utalni a könyv társadalmi viszonyokat érzékenyen ábrázoló jellegére. Nem mulasztja el megjegyezni a tettesek és áldozatok vallását, így azt is jelzi, ha egy kommunista zsidó volt. Külön érdekessége viszont a körmeneti lövöldözésnek, hogy az áldozat, Dénes (Deutsch) Artúr ügyvédjelölt maga is zsidó családba született, mint azt a könyv részletes személyes adatokkal bemutatja. (Mindez fontos, hiszen például Váry Albert gyűjtésében a vörösterror áldozatairól nem szerepel Dénes származása).

Dénes a körmenet során a templom lépcsőjén botjával jelezte a taktust a (betiltott) Himnusz éneklésekor, ekkor érte találat mellkasát,

másnap, a kórházban halt meg. Érdekfeszítő, hogy Dénes közelében – egyes források szerint előtt – Wein Dezső, a később erősen antiszemita politikus állt, aki állítólag lebukott a golyó elől. Hasonlóan izgalmas, hogy Dénes megítélésében, későbbi emlékezetében olyannyira nem játszott szerepet származása, hogy az akkor éppen kollaboráns Pesti Hírlap a német megszállás alatt egy oldalon hirdette Sztójay Döme miniszterelnök beszédét („Zsidóknak itt többé helyük nem lesz!”) és Dénes Artúr felelevenített történetét („Az ellenforradalom legelső vértanúja”). Talán a fenti kavalkád, összetett társadalmi viszonyok között még néhány sorral megkísérelhetett volna rendet tenni a szerző, ám lehetséges, hogy ez már túlfeszítette volna a könyv kereteit. 

Bíró Aurél ismét fontos és tudományos igényű, egyben olvasmányos és a köz érdeklődésére is számot tartó könyvvel járult hozzá a vörösterror történetének jobb megértéséhez, melyért a szerzőt elismerés, a szűkebb értelemben vett történész szakmát pedig sürgetés illeti: ilyen munkákból kellene még több és még több, hogy a nyegle gúnyolódás helyét végre a szakmai alapokon nyugvó feltárás és méltó emlékezés vehesse át.

Bíró Aurél: Proletárdiktatúra a Krisztinavárosban. Jókai Mór Városi Könyvtár, 2020.

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
mucsay
2021. február 15. 12:43
a vörös terrorról ezt kell tudni, hogy megöltek egy zsidót
villogókékfog
2021. február 15. 10:35
A Hollán emléktáblát nem csak úgy ellopták, hanem összetörték.
Box Hill
2021. február 15. 10:21
Szamuely Tibor, Vörös Újság, 1919. február 11.: "Mindenütt szaladgálnak, ágálnak az ellenforradalmárok, üssétek le őket! Üssétek agyon ott, ahol találjátok őket! Ha csak egy órára is sikerül felülkerekedni az ellenforradalomnak, nem lesz kíméletes egyetlen proletárral sem. Mielőtt vérébe fojtanák a forradalmat, fojtsátok őket a vérükbe!"
Locomotive
2021. február 15. 09:39
A gyilkosok szellem örökösei itt vannak köztünk. Hogy képesek lennének-e újból gyilkolni, azt nehéz eldönteni, mert a kortárs neobolsevik anarchistáink gyávábbak, mint Szamuely és Cserny zsidó falkája, ugyanakkor 2006-ban megmutatták, mire képesek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!