Elitképző beáldozásával tehet gesztust a populistáknak Macron
2019. április 24. 16:30
Még de Gaulle alapította és utódai sora, Giscard d’Estaing, Chirac és Hollande is itt tanult: az ENA Franciaország híres-neves – és sokak által utált – elitképző egyeteme. A szintén ENA-n végzett Emmanuel Macron viszont most bezáratná az egyetemet. Az elitista nézeteiről ismert Macron gesztust tesz az elégedetleneknek és a populistáknak?
2019. április 24. 16:30
p
0
0
32
Mentés
Miután lezárult a nagy nemzeti vita, amellyel Emmanuel Macron a sárgamellényes indulatokat kívánta megfékezni, a francia elnök április 15-ére televíziós beszédet jelentett be, amelyben összegezte volna a vita tanulságait. A hírek szerint javaslatai között szerepelt az ENA nevű, patinás strasbourgi épületben székelő francia állami elitképző bezárása is, a beszédre végül azonban a Notre-Dame-i tűzeset miatt nem került sor.
A technokrata szellemmel vádolt elitiskola a franciák közutálatának örvend,
régóta kritizálják jobb- és baloldalról egyaránt. Macron a populistáknak tehet gesztust a bezárásával, ám kérdéses, mennyire volna ez racionális lépés.
Egy 2018-ban közölt kutatás szerint a 2000 óta hivatalban lévő francia miniszterek több mint fele az ENA-ban (19%) vagy az Institut d’études politiques-ban (Science Pón, 35%) végzett. A kutatás arra is rámutatott, hogy a baloldali kormányokban több volt a bölcsészdiplomával rendelkezők aránya, a jobboldali kabinetekben pedig több közgazdász végzettségű miniszter kapott helyet. A miniszterek 6%-a csupán érettségivel vagy alacsonyabb rangú diplomával rendelkezett.
Elit- vagy oligarchiaképzés?
A kormányzati tisztségviselők kiképzésével megbízott állami oktatási intézmény létrehozásának gondolata már 1848-ban felmerült Franciaországban, az akkor megalapított iskola azonban néhány hónap után bezárta kapuit. Az 1940-es német megszállás nyomán felállt Vichy-rendszer közel hatvan elitképzőt hozott létre, a legismertebb ezek közül az École des cadres d’Uriage volt, ami egy Grenoble-hoz közeli kastélyban kapott helyet. A cél az volt, hogy a Nemzeti Forradalom szellemében nevelt káderekből
a köztársasági vezetőréteget felváltó, új elitet teremtsenek.
Az uriage-i iskolában a hazafias eszme, a Pétain marsall iránti hűség volt a meghatározó, az egymást követő kormányok tagjaival már közel sem volt ilyen jó a viszonyuk, elutasították a németekkel való kollaborációt, nem csoda, hogy 1943-ben bezárták az intézményt. Az iskola tanárai közül többen csatlakoztak az Ellenálláshoz.
A felszabadulás után, 1945-ben alapította meg a de Gaulle-kormány az Étude nationale d’administration-t. De Gaulle úgy vélte, a háborús összeomlásban a politikai, adminisztratív és politikai elitek hibái és bűnei is jelentős szerepet játszottak. De Gaulle olyan tisztségviselőket akart látni az új, modernizált francia államban,
akik széles látókörrel rendelkeznek, képesek nagyívű terveket kidolgozni.
A háború utáni francia politika számos meghatározó alakja került ki az intézményből, így például Valéry Giscard d’Estaing, Jacques Chirac, François Hollande elnökök – és ironikus módon a 2004-ben végzett Emmanuel Macron is.
A ENA-val egyben a társadalmi mobilitást is növelni kívánták az alapítók a kevésbé tehetős családból származó, de kompetens fiatalok bejutásának megkönnyítésével. A valóságban azonban másként alakultak a dolgok: az elitképzés nem vált demokratikusabbá, az ENA-ban jellemzően a felső osztályokból származó fiatalok tanulnak, 2005 és 2014 között például 70%-ukra volt ez igaz (kezdetben 45% volt ez az arány).
A hatvanas évektől kezdve egyre többen kezdtek elítélő hangnemben beszélni az énarque-okról. 1964-ben kiadott könyvükben Pierre Bourdieu és Jean-Claude Passeron azt fejtegették, hogy az ENA-t és a hasonló elitképzőket kisajátították a „domináns kultúra örökösei”, és hogy a rendkívül szelektív felvételi eljárás ellehetetleníti a felsőoktatás demokratizálását.
Közhellyé vált, hogy az ENA
kvázi arisztokratikus előjogokkal rendelkező, a realitásoktól és a néptől elszakadt technokratákat termel ki,
az énarque-ok a francia politika irányát meghatározó, belterjes lobbit alkotnak – nem csoda, hogy az intézmény az elitellenesek céltáblájává lett. Pedig az iskola igyekszik nyitni: néhány éve előkészítő tanfolyamot is indítottak az ENA-ba bejutni kívánó, hátrányos helyzetű fiatalok számára.
Csak bűnbak az ENA?
Közben sok kritika éri az iskolában folyó képzés színvonalát is. A 2001-ben végzett évfolyam a „középszerű és konformista” oktatásról panaszkodott egy petícióban, mások arról beszélnek, hogy az ENA-n nyújtott képzés nem készít fel eléggé a szakmai életre, megint mások arra mutatnak rá, hogy az intézmény teljesen el van vágva az egyetemi és intellektuális világtól, teljes mértékben a közigazgatástól függ.
Érdekesek azok a megállapítások is, amiket a 2016-os felvételi tanulságait összegző jelentésben találunk – ezek a francia oktatási rendszer állapotáról is sokat elárulnak. Kiderült, hogy számos jelentkező nincs birtokában alapvető ismereteknek, a feladott témák „elolvasása és értelmezése” problémát okoz számukra. Pedig a felvételiztetők mindent megtettek a jelentkezők sikeréért: kisebb hangsúlyt helyeztek az írásbeli feladatokra,
kevésbé fókuszáltak a jó helyesírásra, mivel az a „társadalmi helyzetet jelzi”.
Az ENA bezárását követelők találunk nem egy énarque-ot is, így például Bruno Le Maire jelenlegi pénzügyminisztert vagy a szuverenista-baloldali Jean-Pierre Chevènement-t, aki már a hatvanas években a „burzsoá társadalom mandarinjait” látta az elitképzőből kikerült személyekben.
A bezáratás évtizedek óta a szélsőbaloldali és szélsőjobboldali politikusok programjában szerepel, de fontolgatta a lépést Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy is. Macron az elhalasztott beszédjében a kiszivárgott szöveg szerint a következő módon indokolta volna az ENA bezárását: „Ha az egyenlő lehetőségek és a nemzeti kiválóság társadalmát akarjuk építeni, újra kell gondolnunk a közszolgálat magasabb szintjeibe való bejutás módjait. Ezért az ENA és más intézmények bezárásával megváltoztatjuk a képzés, a válogatás és a karrierfejlesztés rendszerét”.
Vannak azonban, akik úgy gondolják, hogy az ENA pusztán bűnbak.
Julien Aubert republikánus politikus elismeri, hogy létezik egyfajta társadalmi eltolódás az énarque-ok és a többi francia között, de ezen az intézmény bezárása sem fog változtatni. Szerinte e lépés nyomán – ahogyan az az iskola megalapítása előtt is történt – a közigazgatás vezető beosztásairól még inkább a haveri kapcsolatok döntenek majd.
A francia elnöki palotában adott díszvacsorán a kínai elnök mellett feszített a francia politikai és gazdasági elit, a szerdai budapesti vizitet azonban már előre megbélyegezte a nyugati sajtó.
A francia államfő háborús kijelentései már a hazájában is vihart kavartak: az egyik legutóbbi, Franciaország atomdoktrínáját érintő javaslata, hogy vitassák meg a nukleáris erők európai alkalmazásának kérdéseit a szomszédos vezetőkkel, az ellenzék részéről heves elutasításra talált. Jobb- és baloldali politikusok azt hangoztatták, hogy az elnök megkezdte az ország nukleáris stratégiájának lazítását, mégpedig azért, hogy azt ez európai szolidaritás oltárára helyezze. Ez nem olyan egyszerű kérdés, amiben még az egyébként nagy hatalmú francia elnök akár kénye-kedve szerint dönthet.
...A helyszínre ekkor odaérkezett az afgán édesanyja is, és lekevert néhány pofont – a földön vérző áldozatnak, aki nemsokára belehalt sérüléseibe. Francesca Rivafinoli írása.
Hszi Csin-ping látogatásának célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.
Az olimpiai aranyérmes, kilencszeres magyar bajnok egykori labdarúgó szerint hosszú folyamat lesz, mire a lilák utolérhetik a Ferencvárost, de a nemzetközi szereplés reális cél lehet pár éven belül.
Meddig tud emelkedni Kína – és mik az előtte lévő akadályok? Mik a kínaiak erősségei és gyengéi az átalakuló világrendben? A pekingi Csinghua Egyetem dékánját kérdeztük!
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 32 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Rézvirág
2019. április 25. 06:38
Nem ismerem a helyet és gúglizni se vagyok hajlandó, de ha Macaroni be akarja záratni, csak jó hely lehet...
Bármit mondjanak róla, a múltját tekintve, a bezárása rombolás lenne, pláne csak azért, mert egy Macronhoz hasonló senki jó ötletnek tartja ezzel kampányolni.