Dadogás: majd kinövi?

Kettő és öt éves kor körül előfordul, hogy a gyermek dadogni kezd. Ez azonban nem ad okot aggodalomra, mert a legtöbben kinövik. Az okozza, hogy a gyermek fejben előrébb jár mondandójában, mint ahogyan a beszédszervei követni tudnák: vagyis belegabalyodik a szavakba, újra megismétli, amit esetleg már mondott egyszer, vagy nem tud kiejteni egy szót, aminek újra és újra nekifut, ezáltal szavakat vagy szótagokat ismétel. Ez a jelenség normális élettani sajátosság, néhány hét vagy pár hónap alatt rendeződik.

A valódi dadogás problémája hosszabban fennáll, és ötéves kor után sem múlik el. A gyermek fél megszólalni, zavarja a dadogás, beszédét meg-megszakítja, inkább meg sem szólal. Kialakulásának számos oka lehet, és genetikai hajlam is valószínű, mivel a dadogó gyerekek kétharmadának van olyan közeli rokona, aki ezzel a problémával küzd. Gyakran kapcsolódik más, beszéd terén jelentkező tünethez: ilyen például, ha a baba későn kezd beszélni. Kiválthatja komolyabb trauma, baleset, haláleset is. Előfordul, hogy a gyermek egyszerűen csak gyors: nagyon aktív, gyorsan beszél, hadar, és beszédszervei a tempót nem tudják követni, "lefagynak".

A kutatók csak az elmúlt évtizedekben bizonyosodtak meg arról, hogy a dadogó emberek az agyuk más részét használják a szavak képzésére, mint a nem dadogók. Az agy által generált ingerületek és a beszédszervek közötti kommunikáció sem zavartalan náluk.

Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermek beszéd közben görcsös, izmai feszesek, szemmel láthatóan erőfeszítéseket kell tennie, vagy a dadogás nem akar szűnni, csillapodni, hónapok óta fennáll, vagy ha a dadogó gyermek elmúlt ötéves, a dadogás pedig láthatóan zavarja őt: forduljunk logopédushoz!