Dicsérjük a diszgráfiás gyermeket!

2016. október 09. 20:34

Magyarországon minden tizedik gyermeket érint a diszgráfia, az írászavar. A veszélyeztetettség már óvodáskorban megmutatkozhat, azonban egyértelmű jelei az első osztályban, az írás tanulásakor vannak — derül ki a család.hu írásából.

2016. október 09. 20:34

Ha az írászavarral küzdő gyermek nem kap segítséget, azt a személyisége egy életre megsínyli.

A diszgráfia okai

A tanulási zavarok gyakran együtt jelennek meg egy kisgyereknél. A legtöbb olvasási zavarban szenvedőnek írászavara is van. Nem ritka, hogy mindezek mellé pedig számolási nehézség társul. Ugyanakkor a diszgráfia megjelenhet egyedül, a diszlexia írásbeli megnyilvánulásaként. A diszgráfia kialakulásának oka lehet az észlelés zavara, beszédértési vagy beszédfejlődési nehézség, egyensúlytévesztés, megkésett mozgásfejlődés, idegrendszeri elmaradás, testtartási problémák, bizonytalan téri és időbeli tájékozódás, látási vagy hallási folyamatok fejletlensége. Az írászavar-veszélyeztetettség már óvodáskorban kimutatható különféle tesztekkel. Ezeket általában a nagycsoportosokkal töltik ki az iskolaérettség felmérése céljából.

Sokféle tünet

A diszgráfiának rengeteg tünete lehet, és minden érintettnél más-más jelezheti a zavart. Megkülönböztetünk formai és tartalmi diszgráfiát. Előbbi főként a görcsös ceruzafogásban, a szem-kéz koordinációjának zavarában, kusza betűkben, csúnya és lassú tempójú írásban, a hiányosan leírt szavakban, mondatokban nyilvánul meg, utóbbi a gyenge helyesírásban, magánhangzók és mássalhangzók tévesztésében, helytelen toldalékolásban, nyelvtani feladatok megértésének és gondolatainak írásbeli kifejezési nehézségében. Ha a kettő együtt jelentkezik, az írásképtelenséget eredményez, így a gyermek felmentést kaphat az írástanulás alól.

Diszgráfia egy életen át

Az írászavar időben felismerve jól korrigálható, de vannak, akiknél a fejlesztés csekély eredményeket hoz, sőt, időnként visszaesés tapasztalható. Egyeseknél pedig hiába a kitartás, az akarat és a szorgalom: ügyetlenségük miatt folyamatosan kudarcélményük lesz, ami rombolja motivációjukat, önértékelésüket és önképüket. Ha mindez kezeletlenül marad, az egy életre megbélyegezheti a személyiséget. Ezért is fontos a szülő és a pedagógus összmunkája, a lelki támogatás megadása. Ha beigazolódik a diszgráfiagyanú, kapjon szakszerű fejlesztést a gyermek (logopédustól), otthon pedig fontos lenne, hogy biztassák, dicsérjék, motiválják és legfőképpen fogadják el őt ezzel együtt. Keressék meg, miben kreatív és tehetséges a diák, és azon a területen segítsék, irányítsák.

Gyarmathy Éva nevelés-lélektani szakpszichológus írt korábban arról, hogy az sem mindegy, melyik korban, milyen fejlesztés kezdődik:  a tanulási zavar előjeleire már 3-6 éves kor között fel lehet figyelni, ekkorra esik az iskolai készségek kialakulásához szükséges egyik nagyon fontos képességcsoport, az úgynevezett szenzomotoros funkciók szenzitív periódusa. Az egyes képességterületek ezen periódusuk alatt fejlődnek a leginkább, és ekkor fejleszthetők is a leghatékonyabban. Az óvodáskorban és a kisiskoláskor elején az érzékelés és mozgás finom összerendezése zajlik. A gyerekek ekkor válnak képessé az írás, olvasás, számolás elsajátítására. A fejlesztés leghatékonyabb módja pedig az életkornak legmegfelelőbb tevékenység, a játék felhasználása.

Megelőzhető a diszgráfia

A diszgráfiát meg lehet előzni, ebben a szülőknek van nagy felelősségük. A magyarországi Diszlexia Központ megalapítója az Új Pedagógiai Szemlében (48.évf.11. sz.1998.november) fogalmazta meg, hogy már korán elő kell segíteni a kisgyerekek észlelési és mozgási, képességeinek fejlődését ingergazdag környezettel, sokféle apró kihívással teli elfoglaltság biztosításával. Szerinte az egyik legfontosabb eleme a tanulási zavarok megelőzésének a felolvasás. Már a csecsemőnek énekeljünk, későbbi életkorban verseljünk, mondókázzunk, mert a nyelv zeneisége, ritmusa egész kicsi korban megismertethető, és ez segíti nyelvi készségeinek fejlődését. Két évesnél idősebbnek már mesélhetünk, ez szolgálhatja a szókincs bővítését, az események egymásutániságának megértését, az olvasáshoz szükséges alapvető képességek fejlődését, az irodalom megszerettetését, az írott világ iránti igény kialakítását.

A tanulási zavarok kialakulásának megelőzésében kulcsfontosságú a mozgásfejlesztés. A gyermeknek minél több lehetősége legyen testének megismerésére, mozdulatainak próbálgatására, téri tapasztalatok megszerzésére. Ez történhet népi játékokkal, társas- és kártyajátékokkal, labdajátékokkal, célbadobással. Minél többféle, a test különböző részeinek használatát kívánó célzójátékot játszik a gyerek, annál intenzívebb lesz a fejlődés a szenzomotoros képességek terén.

Koncentrációs képességet növelő hatású minden egyensúlygyakorlat. Az iskolai képességek kialakításához tartozik, hogy a gyerek képes legyen mozgásának, gondolkodásának összpontosítására, vagyis megfelelően tudjon figyelni. Az egyensúlyrendszer ingerlése segít a rendezettség kialakításában. Azok a tevékenységek, amelyek erre a területre hatnak, fejlesztik a koncentrációs képességet. Az egyensúlygyakorlatokon kívül mindenfajta forgás, hintázás és a sportok, mint például az úszás, korcsolyázás, sízés, torna, hatékonyan segíthetik a figyelem erősödését — foglalta össze a család.hu.

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!