Strasbourg: Sérti a vallásszabadságot az egyházügyi törvény

Több kisegyház fordult a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz, amiért az új egyházügyi törvény értelmében csak a bevett, közfeladatot ellátó egyházak kapnak állami támogatást. Az egyházi minőségről már nem a bíróságok, hanem a parlament dönt, így fellebbezésre sincs lehetőség. A változtatás célja a kormány indoklása szerint az volt, hogy a „bizniszegyházak” ne tudjanak az állami támogatásokkal és kedvezményekkel visszaélni.

A strasbourgi bíróság keddi ítéletében kimondta: a szabályozás sérti a vallásszabadságot és az egyesülési szabadságot. A bírák szerint a magyar állam nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy ne lett volna kevésbé drasztikus megoldás arra, hogy az állami támogatással visszaélő közösségeket kiszűrje.

A bíróság azt is kifogásolta, hogy a bíróságok helyett a parlament dönt az egyházak elismeréséről, mert így a vallási közösségeknek lobbizniuk kell ezért az Országgyűlésben. A testület emellett diszkriminatívnak találta a törvényt, mert a kisebb egyházakat hátrányosabb helyzetbe hozta a nagyoknál. 

A felperes egyházak szerint a támogatás megvonásával, illetve csökkentésével a tulajdonhoz való joguk is sérült, de a bíróság ezt nem tartotta megalapozottnak.

A strasbourgi döntés nincs hatással a törvény hatályára, az Európai Emberi Jogi Bíróság ugyanis nem semmisíthet meg törvényeket, legfeljebb kártérítés fizetésére kötelezheti az országot. Erről viszont nem döntöttek – foglalja össze az Index.

Korábban már a magyar Alkotmánybíróság is foglalkozott a törvénnyel, viszont a testület által kifogásolt részeket az Alaptörvény ötödik módosításával alkotmányos szintre emelte a jogalkotó.