Boldoggá avatnák Chestertont

Chesterton, aki civil és házasember volt, szerette a sört és a burgundi bort. Nem a hagyományos értelemben volt áhítatos jellem: arra tanítja a katolikus híveket, hogy „nem kell minden öt percben elmorzsolnod a rózsafüzért ahhoz, hogy szent lehess”. Chesterton szentsége ehelyett inkább a humorában, a szeretetében és az alázatában rejlik – hansúlyozta John Udris a Catholic Herald angol katolikus hetilapnak, – ezen túlmenően pedig, ahogyan a hit védelmére kelt, az minden katolikus számára példaértékű.

Peter Doyle, Northampton püspöke bízta meg John Udrist a feladattal tavaly szeptemberben, miután kiderült, hogy Ferenc pápa Argentínában tagja volt a Chesterton Társaságnak, sőt jóváhagyott egy imádságot a boldoggá avatásáért.

Udris atya, aki a Birmingham közelében lévő St. Mary szeminárium spirituálisa, korábban Beaconsfieldben volt plébános, ahol Chesterton élt. Udris abban bízik: nagyjából egy év szükséges hozzá, hogy át tudja nyújtani kutatása eredményeit a püspöknek, aki azért is őt bízta meg, mert tisztában volt vele, mennyire szereti Chestertont, és mekkora energiát fog majd fektetni a feladatba.

A legsúlyosabb ellenérv Chestertonnal szemben a vélt antiszemitizmusa. Tett néhány valóban meghökkentő kijelentést, ami érthetővé teszi ezeket a vádakat – de mindenképpen további kutatást igényel a kérdés.

A Chesterton ügyében beérkező e-mailek többsége arról tesz tanúságot, hogy sokan az ő hatására katolizáltak.

Gilbert Keith Chesterton (1874-1936) író és publicista leginkább Brown atyáról, a detektív papról szóló történeteiről ismert, valamint a kereszténység védelmében írott műveiről: az Orthodoxy! című írása magyarul Igazságot! címmel látott napvilágot, írt könyvet Eretnekek címmel is, de Assisi Szent Ferencről és Aquinói Szent Tamásról írt életrajzai is ismertek. Az örökkévaló ember című műve hozzájárult C. S. Lewis megtéréséhez. Jorge Luis Borges egy interjúban kiemelte, milyen nagy hatással volt írásaira Chesterton művészete. Chestertonnak a Dickensről írott életrajza nagy szerepet játszott abban, hogy olvasók és kritikusok újra felfedezték maguknak Dickenst.